144 éve született Madame Curie

1867. november 7-én látta meg a napvilágot Maria Skłodowska-Curie, a radioaktivitás úttörő kutatónője. A lengyel származású fizikus és kémikus volt az első ember, aki nőként, ráadásul kétszer kapott Nobel-díjat, valamint ő volt a párizsi egyetem első női professzora. A tragikus sorsú tudósnőről a világ számos pontján megemlékeznek.

Marie Curie, született Marie Sklodowska, Varsóban látta meg a napvilágot 1867. november 7-én. Tudományos érdeklődését apjától örökölte, aki középiskolai matematika- és fizikatanár volt, és már egészen fiatal korától tanította lányát. Marie-ról korán kiderült, hogy nem tartozik az átlagos nők táborába: diákkorában belépett egy diák forradalmi szervezetbe, amely a lengyelek orosz elnyomása ellen küzdött. Elhagyta Varsót, és az akkori osztrák fennhatóság alatt lévő Krakkóba költözött, de itt sem maradt sokáig: 1891-ben már Párizsban volt, mint a Sorbonne fizika és matematika szakos diákja. 1894-ben találkozott Pierre Curie-vel, aki fizikaprofesszorként dolgozott az egyetemen. A mágnesesség iránti közös érdeklődésük hozta össze őket – Marie ebben az időszakban a különböző acélok mágneses tulajdonságait kutatta. Egy éven belül össze is házasodtak. Két leánygyermekük született: 1897-ben Irene, 1904-ben Eve.

Hamarosan szakmai sikereiben túlszárnyalta férjét: ő lett a Sorbonne Fizikai Laboratóriumának vezetője, 1903-ban ledoktorált (méghozzá első nőként Párizsban), majd Pierre 1906-ban bekövetkezett tragikus halála után folytatta férje professzori munkáját. 1914-ben a Curie Rádium Intézetének elnökévé választották.

Marie és Pierre első kísérleteiket nagyon szegényes körülmények között végezték, gyakran a mindennapi betevőt is nehezen tudták megkeresni. 1896-ban Henri Becquerel felfedezte a radioaktivitást – ez inspirálta a Curie házaspárt arra, hogy ők is ezen a területen kutassanak. Pierre már korábban létrehozott egy szerkezetet, az elektrométert, amellyel rendkívül kicsi elektromos áramot is lehetett mérni – Marie ennek segítségével kezdte vizsgálni az uránt tartalmazó ásványokat, amelyek tanulmányozásával Becquerel megfejtette a radioaktivitás titkát. Marie vizsgálatai során kimutatta, hogy a sugárzás nem az uránatomok egymásra hatásának eredménye, hanem inkább magából az atomokból ered – tulajdonképpen ez volt a lengyel tudósnő legfontosabb egyéni munkája. Itt azonban még nem ért véget Marie kísérletsorozata: tanulmányában a vizsgálat során használt két ásvány, az uránszurokérc és a kalkolit tulajdonságaival kapcsolatban ezt írta: „… ez a két ásvány olyan elemet tartalmazhat, ami sokkal aktívabb, mint az urán”. Szenvedélyesen kutatni kezdte a két ásvány titokzatos tulajdonságait. Férje hitt benne, hogy Marie világra szóló tudományos felfedezést fog tenni, ezért 1898-ban csatlakozott hozzá, és segítette a kutatásban. Ugyanebben az évben publikálták a polónium felfedezését (amelyet Marie hazája után neveztek el), majd a következő évben a rádium felfedezését. A Curie házaspár 1903-ban Becquerellel megosztva megkapta a tudományos világ legnagyobb elismerését, a Nobel-díjat. Marie volt az első nő, akit ez a megtiszteltetés érhetett. A Curie házaspár egyszerre híressé vált, bár még mindig rossz anyagi körülmények között éltek.

Pierre Curie tragikus balesetben halt meg 1906-ban: egy esős napon a könyvtárba igyekezett, amikor megbotlott, egy lovaskocsi kerekei alá került, és koponyatörést szenvedett. Bár sokan azt állítják, hogy a balesetet azért nem élte túl, mert szervezete rendkívül legyengült a folyamatos radioaktív sugárzástól (több történet is kering arról, hogy Pierre napokig rádiumot hordott a nadrágzsebében), ezt nem bizonyította semmi. Marie férje halála után sokáig kizárólag a munkájára koncentrált.

1911-ben Marie Kémiai Nobel-díjat kapott. Ekkoriban a tudósnőnek viszonya volt a nála öt évvel fiatalabb Paul Langevin fizikussal, aki házas ember volt. A média és rosszakarói kihasználták a helyzetet, és lerombolták Marie jó hírét a párizsiak körében.
Az első világháború alatt a sebesült katonákat segítette tudományos felfedezéseivel: ragaszkodott hozzá, hogy mozgatható radiografikus egységeket (vagyis mobil röntgengépeket) használjanak a kórházakban, amelyek segítségével gyorsabban és hatékonyabban megállapíthatják a katonák sérüléseit. Az egységeket „Kis Curie” néven becézték.

Marie Curie-t 1934-ben, Franciaországban érte el a végzete: ő már bizonyítottan a radioaktív sugárzás káros hatásaitól betegedett meg. 1934. július 4-én halt meg csontvelőrákban. Két lánya továbbvitte Marie tudományos hagyatékát: Irene 1935-ben Kémiai Nobel-díjat kapott, Eve pedig megírta édesanyja életrajzát. Marie és Pierre Curie munkásságára rengeteg kémiai díjjal és emlékversennyel is megemlékeznek. Hazánkban működik a Curie Alapítvány, amely rengeteg tanulmányi versenyt hirdet évről évre, szinte minden témában.