MÁNDOKY KONGUR CSILLAGA I.

Megemlékezés Mándoky Kongur István turkológus születésének hetvenedik évfordulóján

1944.02.10. - 1992.08.22. 

Ázsia a művelt világ szemében nagy dolog: kultúra, kitartás, és erő. 

A magyar és a kazah tudományos élet jelentős turkológusa Mándoky Kongur István tágas aurájában mindez elfért. Mert egyben látó emberként érzékelte, kutatta és dolgozta fel az őt körülölelő világot. Életének fő célja volt a magyarok és a kunok testvéri szövetsége Európa és Ázsia török népeivel. Felbecsülhetetlen értékűek a kazahsztáni, kirgizisztáni, üzbegisztáni és türkmenisztáni komplex nyelvi, történeti, népköltészeti és néprajzi gyűjtései. Barátaira, kollégáira és tanítványaira vár a feladat, hogy közkinccsé tegyék fáradtságot nem ismerő munkájának eredményeit, így állítva örök emléket küzdelmes életének. Ám mi az ő XXI. századi öröksége a magyar tudomány, a turkológia és csak egyszerűen a munkásságát szeretők, tisztelők számára? 

Mit ér az ember, ha egy személyben kun-magyar és kazah? 

A kérdésekre kapott válaszok mellett a megszakadt életű kutató és tudós özvegye, Mándoky Ongajsa asszony világít rá az eddig még nem közölt életrajzi részletekre a következő három fejezetben. 

Írta és összeállította: Mándoky Ongajsa, Mándoky András, Monos János

Interjú: Monos János

Fotók: Mándoky Ongajsa archívuma

Rajz: Györfi Sándor

(A teljes riport rövidített változata az Explorer Magazin februári-márciusi számában olvasható.)

Közeledik a Nagykunságból származó, sajnálatosan fiatalon elhunyt nagy magyar turkológus, Mándoky Kongur István születésének hetvenedik évfordulója. Mi ennek az évfordulónak a jelentősége a magyarság és a török világ számára?

Úgy érezem, a férjem ma nagyon boldog lenne, mert láthatná az álma beteljesülését a magyar és a kazah, ill. a többi török nyelven beszélő és török eredetű népek összefogásának valóra válását.

Miben látja az összefogás népeket mozgató erejét?

2008 augusztusában rendezték meg Magyarországon az immár jelentős eseményként emlegetett első Kurultájt, más szóval a torgaji kazah-magyarok és a Kárpát-medencei magyarok találkozóját. A nagyszabású rendezvényen a nomád török népek ősi harci játékait mutatták be a hagyományőrző csoportok. A Kurultájon a magyarokon és kazahokon kívül más török népek képviselői is részt vettek. Az érdeklődés óriási volt, hiszen közel negyvenezren élték meg a rendezvény eseményeit. Az első napon, amikor a pódiumon elhangzott a férjem, Mándoky Kongur István neve, egy nagy csillag jelent meg az égen mely lassan kettévált, majd szivárvánnyá alakulva ívével megvilágította az egész égboltot. Közöttünk volt, és marad mindörökre.

Önök Istvánnal bizonyára sokszor és sokat beszélgettek arról, hogy mi indította el őt a szép de, nehéz életpályáján.

Mándoky Kongur István 1944. február 10-én született, a Nagykunság fővárosában, Karcagon, kun nagygazda családból. Ez a város sok nagy embert adott a kunoknak és velük együtt az egész magyarságnak. Feltétlenül meg kell itt említenünk a honfoglaló magyar nép eredetével, és életével is foglalkozó turkológust Németh Gyulát, István egyik támogatóját, vagy Győrffy István néprajzost, de bizony sorolhatnánk másokat is.

A hagyomány szerint István burokban született, fogakkal. A nomád népek hite szerint az így született gyermek az égiek kegyeltje, küldetése van. Férjem pályája is mutatja, hogy ennek a hagyománynak lehet alapja. A kunok, magyarok táltosnak, a kazahok sámánnak hitték a férjemet. 

Gyerekkorában a kis István sokat hallott szüleitől, rokonaitól és a helybéli öregektől arról, hogy az ő őseik voltak azok a kunok, akik Kötöny kánnal együtt a XIII. század első felében a mai Kazahsztán területéről érkeztek Magyarországra. Apja sokszor mondta neki: Valamikor majd el kell utaznod Keletre és találkoznod kell a velünk azonos gyökerű török testvéreinkkel! Az apja ösztönzésére a fiatal fiú már igen korán pályát választott. Elhatározta, hogy a kunok-kipcsakok nyelvét, életét, történetét és néprajzát fogja egész életében tanulmányozni.

Gyermekkorukban sokan eldöntik, milyen pályát választanak. A legtöbbjük később nem fogja megvalósítani álmát. A Maga férjének hogyan sikerült ez? Ahogy tudom, a körülmények egyáltalán nem segítették elő terveit…

Osztályidegenként nem volt könnyű az útja. A Mándokyak 1945-ig a Nagykunság legelőkelőbb kun családjai közé tartoztak. Férjem nagyapjának, Mándoky Andrásnak jelentős birtoka volt, földet és lovakat szerető gazdálkodóként egyben Karcag „városgazdája” volt. Mándoky Kongur István nagybátyjának a felesége, Dusa Mária szintén gazdag, sok földdel rendelkező kun családból származott. Jól beszélt franciául, festészettel is foglalkozott. Kongur édesapja, Mándoky Sándor lótenyésztő nagygazda, környezetében befolyásos emberként élt. Fiának érdeklődését a kunok eredete és története iránt ő keltette fel s azt folyamatosan  táplálta is. 1956-ban, amikor a szovjet hadsereg megszállta Magyarországot Mándoky Sándor és családja nehéz körülmények között élt Karcagon. Ebben az időben István édesapja ötezer forintért –  mintegy félévi fizetéséért – vásárolta meg tizenkét éves fiának a „Codex Cumanicust”. A Rákosi rendszerben Mándoky Sándort kulákként bélyegezték meg, ami fiának komoly nehézségeket okozott a tanulásban. A nyolc általános után Istvánt nem vették fel gimnáziumba, így lehetetlennek látszott, hogy egyetemre kerüljön. Ezekben a terhes időkben különösen sokat jelentett az egyébként végig jellemző anyai támasz és folyamatos segítség. Férjem édesanyja, Karaszi Erzsébet szintén jómódú kun családból származott, nagyon jól beszélt németül, művelt asszony volt. Fiát törekvéseiben haláláig támogatta.

Édesapja halála után Mándoky Kongur István nagybátyját, a korábban említett „városgazda” unokáját, dr. Mándoky Andrást tekintette apjának. „András bácsihoz” nagyon ragaszkodott, tanácsait, kritikáját egyaránt elfogadta. 

A kis István minden akadály ellenére, rendíthetetlenül haladt előre céljai felé. Igyekezett minél többet megtudni a török népekről és ezen belül a kunok testvéreiről, a kipcsakokról is. Már 10 éves korában bement a karcagi múzeumba és könyvet kért a török nyelvek tanulmányozásához. A múzeumban dolgozó kiváló néprajzos Szűcs Sándor, megértéssel fogadta a fiú gondolatait, szárnyaló elképzeléseit és adott neki megfelelő könyveket. A történelmet oktató tanár is segítette Istvánt abban, hogy jobban megismerje a kunok történetét. A Mándoky család a „létező szocializmus„ első időszakában nagyon szegény volt. A kis István önkéntes véradó lett azért is, hogy megvehesse a török kultúrát és nyelvet bemutató első könyveit. Vagyis vérét adta értük.

Mándoky Kongur Istvánnak ebben az időben a kötelező orosz nyelv jelentette az igazi segítséget ahhoz, hogy megismerkedjen a kunokhoz legközelebb álló rokon néppel, a kazahokkal és azok nyelvével. Nem messze Karcagtól Kunmadarason, szovjet katonai alakulatok állomásoztak. A katonák és feleségeik időnként Karcagra jöttek vásárolni. István észrevette, hogy az egyik sofőr arcvonásai jelentősen különböznek az oroszok arcvonásaitól. Kiderült, hogy a sofőr kazah volt. Ő lett Mándoky Kongur Istvánnak, a jövő nagy turkológusának első nyelvtanára. Máig őrzöm a füzetet, melyben az ifjú István által orosz, magyar és kazah szavak vannak feljegyezve. A későbbiek során török nyelvekre tanították Istvánt ugyanannak a szovjet laktanyának tatár és kirgiz katonái. Így történt, hogy Mándoky Kongur Istvánnak hátrányos helyzete ellenére már gyermekkorában, ill. serdülő ifjúként sikerült széleskörű ismereteket szereznie a török nyelvekről és a török népek történetéről. 

A következő célja az lett volna, hogy bejusson a Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Belső-Ázsiai tanszékére. Ez először lehetetlennek látszott, hiszen az érettségit is le kellett valahogy tennie Karcagon. Ám ekkor jelentős segítséget kapott. Hajdú Béla a helyi mezőgazdasági technikum igazgatója felvette az iskolába annak ellenére, hogy tiltva volt. Ellenőrzések alkalmával kiküldte Istvánt az osztályból, az osztálykönyvben pedig „kivehető” lapot alkalmazott. Így sikerült Mándoky Kongur Istvánnak eredményesen leérettségiznie, bár ezt követően az egyetemre még nem vették fel. Ebben az időben édesapja régi foglalkozását űzte, azaz lótenyésztőként és a lovassport trénereként dolgozott. Választása nem volt véletlen, hiszen neveltetéséből adódóan is a lovak szeretete meghatározó erővel vitte ebbe az irányba. Kiválóan ismerte a lovak fajtáit, tudása kiterjedt a lótenyésztés mesterfogásaira, de igen tájékozott volt a különböző fajták szokásaival, viselkedési jellemzőivel kapcsolatban is. Egy alkalommal, amikor szerepelt a kazah televízióban, viccesen jegyezte meg, hogy nem tudja bizonyosan vajon a lótenyésztésben, vagy a turkológiában ismeri-e ki jobban magát. Megrovóan szólt arról a jelenségről, hogy a mai kazah gyermekek jobban ismerik a japán autók márkáit, mint a lófajtákat. Nem sokkal az említett kazahföldi televíziós felvétele előtt Kongur részt vett 1983-ban Kirgíziában egy lóversenyen, ahol megmutatta milyen nagyszerű lovas és díjat is nyert. Sokat lovagolt, sőt versenyeket nyert a Mongol Altaj kiválóan lovagló nomád kazahjainak mezőnyében is. Magam láttam és tapasztaltam, hogy szobatudósi munkája közben otthonunkban, deszkából összeeszkábált állványra helyezett eredeti kazah nyergen úgy lovagolt, mint egy lovon. Így szeretett a legjobban a szobájában olvasni és gondolkodni. 

Végül is földije, Németh Gyula professzor, a neves turkológus segítette őt abban, hogy 1963-ban bejusson az egyetemre, amit 1968-ban fejezett be. Kisdoktori disszertációját 1971-ben summa cum laude védte meg. Így lett Mándoky Kongur Istvánból vágyai szerint mégiscsak turkológus. Mándoky kazah nyelvi tudását egyetemista korában az itt tanuló mongóliai kazah diákok körében, majd a Mongol Altaj nomád kazahjai között, ill. az eredeti nomád világ utolsó fellelhető helyein is gyarapította. A mongóliai kazahokhoz vezetett expedícióin fontos néprajzi, nyelvészeti adatokat gyűjtött. Utazásait egész pályája során folytatta, a török világ minden részén.

Mi volt Mándoky Kongur István legmagasabb elért tudományos fokozata? Milyen szintű volt István tudományos felkészültsége?

Férjem a Nyelvtudományok Kandidátusa lett a kun nyelv magyarországi emlékeiről írott disszertációja alapján, mely dolgozatát 1981-ben védte meg. Nagyon erősen szemben állt az akkori hivatalos tudományos állásponttal, amely szerint egyedül a finnugor eredet az elfogadható. Ezzel szemben István nemcsak a kunok rokonságát kereste a török népekkel, hanem a magyarokét is. Hivatalosan háromszáz török kölcsönszó van a magyar nyelvben. Mándoky Kongur István már a mongóliai kazahok között végzett kutatásaik során ezret talált. Így tudományos szempontból is szembe úszott az árral. Emiatt nehéz volt előrehaladnia, sok támadás érte idehaza. Munkahelyéről, a Magyar Tudományos Akadémia belső-ázsiai kutatócsoportjából többször el akarták távolítani. Ilyenkor főnöke, Kara György professzor állt ki mellette, aki sokszor megvédte. Ahogy mondani szokták, sok más küldetéssel megáldott emberhez hasonlóan, ő sem volt próféta a saját hazájában. Külföldön sokkal nagyobbak voltak a tudományos sikerei, így például a baskír és kirgiz Tudományos Akadémia tagjai közé választotta. Bár Mándoky Kongur István pályáját korai halála sajnálatosan röviddé tette, mégis, ez a pálya teljesnek tekinthető, a legkisebb mértékben sem torzó. A kazah és a magyarországi kun nép körében, szélesebb értelemben véve pedig az összes török nép körében Mándoky Kongur István neve mindig is élni fog.

Tudományos felkészültsége nagyon magas szintű volt. Széleskörű tájékozottsággal bírt a nyelvészet terén és sok török nyelvet megtanult. 48 éves korára közel 30 nyelven beszélt, a török nyelveket anyanyelvi szinten bírta! Nem csoda, hogy megharagudtak rá olyanok, akik jóval kevesebb tudással rendelkeztek nála és hibákat követtek el a turkológiában, amelyeket a férjem észrevett és ki is javított.

Mi újat hozott Mándoky Kongur István a magyar tudomány, és általában, a turkológia számára?

Mándoky Kongur mintegy két évtizedes tevékenysége jelentős mértékben megváltoztatta a már régóta létező magyar turkológia kutatási irányait. A magyar turkológusokat a finnugristák hosszú időre kiszorították a magyarság eredetkutatásából. Ők elsősorban azoknak az oszmán-törököknek a történetével, nyelvével és kultúrájával foglalkozhattak, akik 150 éves magyarországi tartózkodásuk során mély nyomot hagytak a magyar nép életében. A kipcsak-kunkutatás önálló tudományos irányzatként Mándoky Kongur Istvánnal kezdődött Magyarországon. Előtte egyes magyar tudósok egyedül a kunok történetének kérdéseivel foglalkoztak, mások pedig a kun kultúra egyes elemeit hasonlították össze a magyarral. Mándoky Kongur István volt az első, aki tudományos tevékenysége során ezeket a kutatási irányokat egyesítette és egységesen kezdett el foglalkozni a magyarországi kunok történetével, nyelvével és kultúrájával. Hatalmas anyagot gyűjtött össze kun eredetű magyar szavakról, helynevekről, egykori törzsnevekről és azok keleti párhuzamairól. Keleti török nyelvismerete, elsősorban a kazah nyelvismeret segítette abban, hogy a Kun Miatyánkot hitelesen lefordítsa és ezzel bevezesse a magyar tudományba a legkiterjedtebb kun nyelvemléket. Rekonstruálta a kun kiszámoló mondókákat, összevetette őket más török népek hasonló emlékeivel. Tisztázta számos fennmaradt kun szó jelentését, szintén elsősorban közép-ázsiai kipcsak szavak alapján. A kun, kipcsak és általában véve a török törzsi és nemzetségi nomenklatúra legjobb ismerője volt. Ide vonatkozó készülő nagy műve megírásában a korai halál akadályozta meg. Mándoky Kongur István műveiben szorosan összekapcsolta nemcsak a kun nép, hanem a magyar nép történetét és nyelvét is a Nagy Sztyeppe életével, különösen a kazahok baskírok, történetével és nyelvével.

Úgy tudom, Mándoky Kongur István főmunkatársként dolgozott az ELTE Belső-Ázsiai Tanszékén. Milyen volt kapcsolata diákjaival? 

Hasonlóan a magyar turkológia atyjához, Vámbéry Árminhoz, a férjem is szívesebben tanított otthon, mint az egyetemen. Kedvenc diákjai feljártak hozzá. Odahaza, szűk körben, a kun-török világ iránt érdeklődő diákok számára különórákat adott. Ez volt az ún. Török Kör. A diákok, akik részt vettek ezeken az összejöveteleken, ezeket a szűk körben tartott órákat és szemináriumokat Mándoky Akadémiának nevezték el. Sok magyar turkológus, néprajzos, történész, hagyományőrző tartotta és tartja magát Mándoky Kongur István tanítványának.

Férjem a török népek hagyományainak népszerű ismertetésében is fontos szerepet játszott. Minden hagyományőrző, aki a mai Magyarországon jurtákban él, és a nomád pásztorélet emlékeit gyűjti, ill. a harci hagyományok felélesztésén munkálkodik, mind Mándoky Kongur tanítványának tekintheti magát. Férjem sztyeppei múzeum létesítésén is gondolkodott, amit a Hortobágyon akartunk felállítani. Sajnos, ezt az akkori hajdúsági hatóságok nem engedélyezték.

Férje egyik vezetékneve: Mándoky, ez magyar név. Másik vezetékneve Kongur, ez ősi kun-kipcsak név. Mándokynak, vagy Kongurnak, illetve magyarnak, vagy kunnak érezte magát Mándoky Kongur István?

Egyértelműen kunnak érezte magát. Ez nincs ellentétben magyarságával. Kötöny kán mongolok elől Magyarországra menekült népe soha nem volt földesúri igában, kivéve egy rövid időszakot a XVIII. század elején, amikor a Habsburg udvar jobbágyként a Német Lovagrend alá rendelte őket. Fontos tudni, hogy egyébként a kunok mindenkori hadereje közvetlenül a magyar királyok alá tartozott, így az uralkodó katonáiként szolgáltak. A kun haderő parancsnokai Magyarország nádorai voltak. Ennek a szabálynak köszönhetően a XIX. század elején alapított Jász-Kun Nádor huszárezred tulajdonosa Magyarország mindenkori nádora lett. A kunok büszke huszárok voltak. Férjemnek is voltak családjától örökölt huszár emléktárgyai, kardok, csákók és nyergek.

Férjemet különösen élete vége felé sokféle igaztalan támadás és sérelem érte, elsősorban azért mert kunnak, kipcsaknak vallotta magát. A Kongur nevet általánosan használta, míg az István keresztnév helyett halála előtt annak kun megfelelőjét, az Atlant vette fel. Tervezte, hogy Kazahsztánba költözik, ahol a helyi körülményeknek és szokásoknak megfelelően majd folytatni tudja az aktív kutatómunkát, valamint a rendszeres publikációs tevékenységet.

(A család turkológussá nőtt hajtása rájött a név igazi jelentésére, és büszke ragaszkodással viselte! A Kongur szó jelentése „barnás”, amely egyben lószín, és a szemnek, léleknek kedves, megnyugtató rozsdás szín. Az Atlan kissé eltérő hangtani formában katonai parancs szó: Attan, vagyis Lóra! Talpra Magyar! Lóra Kazah! Sokunkkal együtt Mándoky hitt abban, hogy a név lélek, amely „meghatározza az Embert”. Monos János megjegyzése.)

Folytatás következik 2014. február 10-én.