45 ezer éves az európai ember?

 A modern ember korábban érkezett Európába, mint azt eddig gondoltuk: öreg kontinensünkön élt már mintegy 45 ezer évvel ezelőtt. A datálást néhány Nagy-Britanniában és Itáliában megtalált őskövület alaposabb vizsgálata tette lehetővé.

Olyan leletekről van szó, amiket bár Európa két különböző pontján, egymástól függetlenül találtak, újraírhatják a legközelebbi őseink történetének állomásait. Az újabb eredményekhez két őrlőfog és egy álkapocs alaposabb vizsgálata vezette a kutatókat - előbbieket a hatvanas években találták a Grotta del Cavallo nevű barlangban Olaszország déli tartományában, Pugliában, utóbbit Nagy-Britanniában 1927-ben.

A bécsi egyetem kutatója, Stefano Benazzi által vezetett csoport újabb vizsgálatoknak vetette alá a két Pugliában talált leletet, amiket a tudományos világ mindeddig a Neandervölgyi emberhez (Homo neanderthalensis) társított. Az újabb rádiókarbon kormeghatározás azonban, amelyet az Oxford Radiocarbon Accelerator Unit végzett, az őrlőfogakat már 45 és 43 ezer évvel ezelőttre helyezte el és a lelet teljes elemzése szerint nem a neandervölgyi, hanem a modern embernek (Homo sapiens) kell tulajdonítanunk őket. A másik kutatás, amelyet Thomas Higham oxfordi professzor és Chris Stringer, a Natural History Museum kutatója végeztek, 44 és 41 ezer évvel ezelőttre datálta az angliai leletet, így vélhetően az is a modern európai embernek tulajdonítható.

Az ember történetének ritkán felbukkanó, kézzel fogható nyomai eddigi tudásunk alapján 41 és 39 ezer évvel ezelőttiek voltak, ezek az újabb eredmények így azt bizonyíthatják, hogy elődeink elterjedése az öreg kontinensen gyorsabban zajlott, és korábbra tehető, mint ahogyan azt eddig gondolták.

A kutatók mindemellett azt feltételezik, hogy a Homo sapiens és a Homo neanderthalensis élhetett egymás mellett, együttes jelenlétük ugyanakkor azt sejteti, hogy a már fejlettebb Homo sapiens erősebb kognitív képességeivel egyszerűen kiszorította a másikat. Bár továbbra is elmélet marad, Benazzi professzor szerint így a feltételezés most nagyobb valószínűséget nyert.

La Repubblica