Amikor Földünket ünnepeljük

Magyarországon 1990 óta, az Egyesült Államokban azonban már 1970 óta ünnepelik április 22-én a Föld Napját. De hogyan nőtte ki magát ez a civil kezdeményezés ekkora, országokat megmozgató ünneppé?

A kezdeményezés atyja a Harvard egyetem hallgatója, Denis Hayes volt. Ő vetette fel 1970 áprilisában, hogy szükségünk volna egy napra, amelyen Földünk problémáival foglalkozunk. Április 22-ét az Államokban kinevezték a Föld Napjának.
Az első Föld Napján már 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Az országban szigorú törvényeket hoztak a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő egyesületek alakultak, és a közvélemény is a Földünket fenyegető problémák felé fordult. Ez volt az első mérföldkő a tudatos környezetvédelem népszerűsítésére. Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? Így hangzik a Föld Napja mozgalom egyik jelmondata.
20 évvel később megkezdődtek a törekvések a kezdeményezés globalizálása felé – ekkor érzékelték ugyanis először az ökológiai válság jeleit: az ipari szennyezést, a sivatagos területek növekedését, a bioszféra pusztulását, az erdőirtást, az ózonlyukat, a túlnépesedést, a savas esőket, és még sorolhatnánk. A XX. század utolsó évtizedét ezért hivatalosan is a környezet évtizedévé választották.

1989-ben Denis Hayes és barátai Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot. Innen havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, felhívva a figyelmet a fent említett problémákra és arra, hogy ezek ellen csak mi tudunk tenni valamit. Nemzetközi és nemzeteken belüli összefogásra szólították fel Földünk lakóit. Fáradozásaik pedig nem voltak hiábavalóak: a következő évtizedben a Föld Napja megmozdulás világméretűvé vált. 1990 óta minden év április 22-ére, a Föld Napjára adja ki a washingtoni Worldwatch Institute éves jelentését a világ környezeti állapotáról A világ helyzete címmel.
Ebben az évben több ország, köztük hazánk is csatlakozott a kezdeményezéshez. Először ekkor, a rendszerváltás után ünnepeltük április 22-én Földünket. Magyarországon környezetvédők megalapították a Föld Napja Alapítványt, és hírközpontot is létrehoztak az első magyar Föld Napja eseményeinek koordinálására. A kezdeményezés itt is hatalmas sikerrel járt: több száz iskola, civil és állami szervezet jelentkezett saját programokkal.
A lelkesedés a mai napig töretlen – úgy tűnik, kezdjük belátni, hogy csakis mi tudjuk megváltoztatni a világot.

Hazánkban a Föld Napja programok már legalább egy hete tartanak. Szegeden, a Dóm téren 17 órától két kerékre pattanhatunk és a Critical Mass keretein belül végigbiciklizhetjük a várost. A Debreceni Állatkert rendezvényén a látogatók megismerkedhetnek a fajmegmentési programban szereplő fajok – a gyűrűsfarkú makik és a fekete-fehér varik – debreceni állatkertben élő egyedeivel, sőt, a szerencsésebbek a ketrecükbe is bebocsátást nyerhetnek.
A mai napon a Fővárosi Állat- és Növénykertben színes programokon vehetünk részt, a Gellért-hegyen pedig a Fővárosi Kertészet és az FKF Zrt. Szervezésében szemetet szedhetünk, padokat és korlátokat festhetünk, sőt, akár még gyöngykavicsot is teríthetünk a játszótér salakjára. A Gödör klub is kiveszi a részét a programokból: a Deák téren palántákat ültethetünk, újrahasznosított tárgyakat készíthetünk, és különböző előadásokat hallgathatunk meg Földünk legégetőbb problémáival kapcsolatban.