A delfinek „beszélnek” – mutatta ki egy friss tanulmány

Egy új kutatás szerint a delfinek az emberek beszédéhez hasonló folyamat során produkálnak hangokat, és nem fütyülnek, ahogy eddig hittük. A jelentős felfedezés alapján a tudósok megfejthetik a cetek összetett kommunikációs rendszerét – és ki tudja, egy nap talán még szóba is elegyedhetünk velük.

Bár a delfinek által kibocsátott hangok legjobban a füttyszóra emlékeztetnek, egy új vizsgálat kimutatta, hogy valójában a hangszalagokhoz hasonló szövetek rezgéséről van szó, amely hasonlít az emberek és egyes szárazföldi állatok hangképzési folyamatára. A fütyülés ellen szól az a tény, hogy a delfinek légüregei merülés közben nyomásnak vannak kitéve, ami azt jelentené, hogy minél mélyebbre úsznak, annál magasabb hangot kellene kiadniuk – magyarázta Peter Madsen, a Royal Society Biology Letters-ben megjelent tanulmány fő szerzője.

Madsen és csapata egy 1977-ben készült digitalizált felvételt tanulmányoztak, amelyen egy 12 éves palackorrú delfin hangja hallható. Az állattal egy heliox nevű keveréket lélegeztettek be – ez az elegy 80% héliumból és 20% oxigénből áll, s a hangsebessége 1,74-szer magasabb a normál levegőéjénél. „Azt vettük észre, hogy mikor helioxot használtunk, a delfin hangmagassága nem változott, ami annak köszönhető, hogy orgánumát nem az orrüregek mérete határozza meg. Ez azt jelenti, hogy nem fütyül” – mondja Madsen. „Helyette úgy ad ki hangot, hogy az orrban lévő kötőszövetet vibrálásra készteti a kívánt frekvencián, s ezt a szövetben lévő izomfeszültség és légáram megváltoztatásával éri el. Mi ugyanezen a módon használjuk beszédre a hangszalagokat.” A kutatók szerint a felfedezés az összes fogascetre igaz, hiszen hasonló az orruk felépítése, és ugyanúgy adnak ki hangot merüléskor.

És hogy miről beszélgetnek a delfinek? A tudósok úgy vélik, azonosításukat segítik információcserével, hogy egymástól nagyobb távolságokban úszva se veszítsék el társaikat.
John Stuart Reid és Jack Kassewitz a Speak Dolphin szervezet akusztikai mérnökei létrehoztak egy CymaScope nevet viselő berendezést, mellyel feltárják a hangok részletes struktúráját, s ez lehetővé teszi, hogy képszerűen tanulmányozzák azok felépítését. Hasonlóan az egyiptomi hieroglifák megfejtési technikájához, ez a kutatási forma talán lehetővé teszi, hogy rájöjjenek, mit takarnak az egyes delfinhangok – beszédrepertoárjuk ugyanis nemcsak a füttyögésre, de a csettintgetésre és a csicsergésre is kiterjed. Ezek szerint a delfinek képesek rendkívül összetett társadalmi interakciók lebonyolítására.
Kassewitz elmondta, szilárd bizonyítékok szólnak amellett, hogy a delfinek a hangjukkal „látnak” is. A folyamat egy ultrahangos vizsgálatához hasonlóan működik. A CymaScope-pal betekintést nyerhetünk abba, mit láthatnak a delfinek a hangjukkal. A tudós azt is hozzátette: „Úgy gondolom, az emberek a világ minden táján vágynak arra, hogy beszélhessenek egy delfinnel, és azt hiszem, a delfinek is szívesen beszélnének velünk – ha másért nem, az önfenntartás miatt.”

Discovery News