Lávaalagutakat találtak a Kilimandzsárón

Bár Afrika legmagasabb hegycsúcsa jócskán lemaradt a világ 7 új természeti csodája versenyében, gondoskodik róla, hogy felkeltse a nagyközönség figyelmét: holland kutatók ugyanis eddig ismeretlen lávaalagutakat találtak a belsejében.

A Kilimandzsáró, Afrika legmagasabb hegycsúcsa jócskán lemaradt az új 7 természeti csoda versenyében: a szavazás alapján a 14. helyre szorult. A vulkáni csúcson kutató holland expedíció azonban érdekes, láva vájta alagutakat talált a hegy gyomrában. A felfedezés hírét a 7 természeti csoda versenyének lezárása előtt néhány nappal nyilvánosságra hozták, de ez sem tudta annyira megemelni a szavazók számát, hogy a lávaalagutakkal szabdalt hegy bejusson az első hét hely egyikére.

A Kilimandzsáró egy rétegvulkán Afrikában, amely utoljára több mint 100 000 éve tört ki. Három csúcsot foglal magában: a legmagasabb Kibót (5895 méter), a Shira-ormot és a Mawenzit. A holland barlangkutatók, Sjoerd van der Schuit vezetésével a Kibót vizsgálták.
Láva vájta alagutakat már korábban is felfedeztek a Kilimandzsárón, de csak az alsóbb rétegekben – ilyen magasan még soha. A most felfedezett lávaalagutakról a tudósok nem hitték, hogy létezhetnek, hiszen túl magasan vannak. „A folyó láva utat tör magának a hegyen, és amikor levegővel találkozik, a külső rétege megszilárdul. A belső rétegek azonban még mindig képlékenyek, és ha megfelelőek az időjárási körülmények, valamint ha elég jó minőségű a láva, alagutakat váj ki, amelyekben tovább folyhat” – magyarázza Sjoerd van der Schuit a lávaalagutak keletkezését.

Az alagutak azonban, éppen azért, mert nagyon magasan alakultak ki, fokozott veszélynek vannak kitéve. „Az alagutak egy része beomolhat a hőmérséklet-ingadozás miatt. Éjszaka itt a levegő mínusz öt fokos, míg nappal akár húsz fokos is lehet” – mondja van der Schuit. A legnagyobb veszély azonban természetesen az emberi beavatkozás: a kutatók attól félnek, hogy a turisták kárt tesznek majd az alagutakban. „Nagyon törékeny a környezet, rengeteg cseppkővel. Ha az emberek nincsenek tisztában az alapvető előírásokkal, könnyen károsíthatják az alagutakat. Javasoltuk a nemzeti park hatóságainak, hogy tegyenek majd ki jeleket, megmutatva a turistáknak, hogy merre mehetnek és merre nem.”
A kutatók az alagutak durván 10%-át tárták fel eddig. Az expedíció nagyon költséges, így a tanzániai kormányhoz fordulnak financiális segítségért. A lávajáratok azért is fontosak Tanzánia szempontjából is, mivel a Kilimandzsáró hava folyamatosan olvad (a becslések szerint 2015-re el is tűnik), így egyre kevesebb turistát vonz a környékre. A különleges alagutak ismét fellendíthetik a turizmust a hegyen.