Mégsem folyó a víztömeg, amelyet az Amazonas alatt találtak

A földalatti, eddig folyóként definiált víz körülbelül 6500 kilométer hosszan kígyózik a felszín alatt, és majdnem ötször olyan széles, mint az Amazonas. A Hamzának keresztelt „folyamról” azonban a napokban kiderült, hogy vize mozdulatlan, tehát a korábbi elképzelésekkel ellentétben nem tekinthetjük folyónak.

Az Amazonas alatti, körülbelül 4000 méter mélyen található, folyónak definiált vizet brazil tudósok fedezték fel ez év augusztusában. Az egyik kutatóról, Valiya Hamzáról elnevezett „folyamról” a napokban derült ki, hogy vize mozdulatlan, tehát nem tekinthetjük folyónak.
A brazil tudósok augusztus közepén a Petrobras brazil olajipari óriásvállalat által az Amazonas vidékén - az Acre, a Solimoes, az Amazonas, a Marajó és a Barreirinhas medencéjében - fúrt 241 kőolajkút hőmérsékletét elemezték – ekkor találtak rá a föld alatti vízkészletre. Már ekkor is úgy számították, hogy a „folyó” vize nagyon lassan mozog: a Brazil Geofizikai Szervezet találkozóján előadott prezentációjukban a kutatók elmondták, úgy becsülik, hogy a Hamza vize körülbelül 10-100 métert folyik évente, szemben az Amazonas 01,-2 méteres másodperces mozgásával.

Valiya Hamza professzor azonban a BBC Newsnak elmondta, hogy a Hamzával kapcsolatban általános értelemben használták a folyó szót, és azt is kifejtette, miért gondolják, hogy folyóvízről van szó: „Az Amazonas vizét három forrás szállítja: az Amazonas maga, a légköri forgalomban található vízpára és a mozgó talajvíz. Az Amazonas üledékes medencéjének vízáteresztő képessége lehetővé teszi, hogy a felszín alatt jelentős vízáramlatok jöjjenek létre.”
Ezt a teóriát azonban számos geológus megcáfolja – így például Jorge Figueiredo, a Petrobras geológusa is. „A víz és néhány egyéb folyadék valóban átjuthat az üledékes kőzeteken, de ezek nagy valószínűséggel nem érik el az Atlanti-óceánt – ahogy ezt az Amazonas alatti folyóról is állították -, mivel az idősebb, lerakódott kőzetek áthatolhatatlan akadályt jelentenek” – nyilatkozta. A kételkedők véleményét az is alátámasztja, hogy Hamza és társai a kutatási eredményeket egy tudományos folyóiratban sem publikálták.

BBC News