Megtalálták a legősibb orrszarvúfajt

A kutatók 3,7 millió éves gyapjas orrszarvú maradványokra bukkantak a tibeti fennsíkon – ez egymillió évvel korábbi, mint az eddig talált legősibb lelet. A koponyacsonton megdöbbentő nyomok árulkodnak arról, hogyan alkalmazkodott az állat a rideg életkörülményekhez.

Paleontológusok egy csoportja megtalálta a legrégebbi orrszarvú leletet a tibeti fennsíkon. Az ősmaradvány legalább egymillió évvel idősebb, mint az eddig kiásott fosszíliák. „Úgy gondoljuk, a fennsík számos ősi állatnak adott otthont” – mondta Xiaoming Wang, a Los Angeles-i Természettudományi Múzeum munkatársa, és a Science-ben megjelent tanulmány szerzője. Ez alátámasztja azt az elméletet, mely szerint a Himalája térségéhez jó néhány állatfaj egyedfejlődése köthető. A környezet lehetővé tette, hogy az állatok hozzászoktassák magukat a bekövetkező jégkorszak rideg körülményeihez.

Wang és csapata Tibet délnyugati részén bukkant rá a teljes orrszarvú koponyacsontra, az alsó és felső állkapocscsonttal, valamint egy nyakcsigolyával együtt. A majd egy méteres lelet 3,7 millió éves. A kutatók szerint az állat súlya 1,2 és 1,4 tonna körül mozoghatott. Ez eléri a mai orrszarvúk méretét, s mintegy 10 százalékkal kisebb, mint azok a gyapjas rinocéroszok, melyek a jégkorszakban éltek. Az új faj a Coelodonta thibetan nevet kapta. A koponyán rendkívül figyelemreméltó az az előre dőlő, lapos, lapátszerű nyúlvány, mely minden bizonnyal arra szolgált, hogy az orrszarvú a hóréteget elsöpörve könnyebben hozzájusson az élelemhez. Szintén a téli zord időjáráshoz való alkalmazkodást bizonyítja az állat masszív fogazata, ami lehetővé tette a fagyott, kemény növényzet elfogyasztását.
A Zanda-medencében az orrszarvún kívül egyéb fosszíliákat is találtak: antilopok, ősi lovak, borzok, hóleopárdok, és egyéb kihalt fajok maradványait. A tudósok eddig keveset tudtak ezen emlősök életkörülményeiről, származásáról és fejlődéséről, így a leletek nagy segítségükre lehetnek a további kutatások során. A feltételezések szerint a tibeti fennsíkon élő állatok egyre jobban alkalmazkodtak a barátságtalan időjárási tényezőkhöz, majd a jégkorszak bekövetkezte előtt elvándoroltak alacsonyabb fekvésű helyekre, és egész Eurázsiát meghódították. Az elmélet igazolásához azonban további mintákra és vizsgálatokra lesz szükség.

Live Science