Metángáz okozhatta a tömeges kihalást

Több mint 200 millió évvel ezelőtt a víz alatti életet tömeges kihalás tizedelte meg. A jelenség oka sokáig kérdéses maradt. A tudósok korábban erős vulkanikus tevékenységre gyanakodtak, most azonban, úgy tűnik, megtalálták a megoldást: a tenger mélyéről feltörő metángáz a felelős mindezért.

A Koppenhágai Egyetem kutatói Micha Ruhl vezetésével jelentős felfedezésre jutottak: valamivel több, mint 200 millió évvel ezelőtt a tengeri élőlények egy részének tömeges kihalását a tengerfenékről felszabaduló metán által kiváltott globális felmelegedés okozta. A korábban hűvösebb időjáráshoz szokott szervezetek képtelenek voltak alkalmazkodni a megváltozott hőmérséklethez.
„Megmértük a szénizotópok számát az akkor élt növények maradványaiban a tömeges kihalási esemény előtti és utáni időszakra nézve is. Két különböző szénfajtát találtunk, amelyek ekkor keletkeztek” – nyilatkozta Ruhl. –„Elkezdtünk gondolkodni, hogy honnan jöhetett ez a szén, amely megváltoztatta a hőmérsékletet.”

A korábbi elméletek szerint a felmelegedést és a tömeges kihalást a fokozott vulkáni tevékenység által levegőbe bocsátott szénmennyiség okozta. Ez a vulkanikus időszak az őskontinens, a Pangea részekre szakadásakor volt jellemző. Ruhl és kutatótársai azonban felfedezték, hogy ez az időszak 600 000 évvel a triász időszak vége előtti periódus volt, a tömeges kihalás pedig csupán 20 000- 40 000 évvel előtte történt.
A kutatók azt is kimutatták, hogy a triász utolsó éveiben körülbelül 12 000 gigatonna metán szabadult fel, és terjedt szét a légkörben. Ruhl és társai úgy gondolják, hogy bár közvetlenül nem a vulkanikus tevékenység volt a tömeges kihalás oka, közvetetten szerepet játszhatott benne. „Az intenzív vulkáni időszak nagy adag szenet juttatott a légkörbe, amitől a tengerek hőmérséklete emelkedni kezdett. Az egyre melegebb vizekben azonban felolvadt az a tengerfenéki jégtakaró, amely nagy mennyiségű metánt zárt magába. Így a metán a tengerekbe, majd a légkörbe jutott” – magyarázza Ruhl.

A tudósok szerint a triászi globális felmelegedés okainak megértése segíthet a jelenlegi klímaváltozás kutatásában. „Emlékeznünk kell azonban arra, hogy a múltbeli viszonyok teljesen mások voltak. Egyetlen kontinens volt, nem léteztek gleccserek, és az óceáni áramlatok sem olyanok voltak, mint ma” – tette hozzá Ruhl.