Mi is láthatunk élő mamutot?

Épségben lévő gyapjas mamut-génekhez jutottak a kutatók, ami azt jelenti, hogy néhány éven belül klónozhatják a rég kihalt óriási emlőst. A projekthez japán és orosz szakemberek a jövő évben kezdenek hozzá. A hatalmas áttörés lehetősége igencsak megosztja a tudósvilágot.

Öt éven belül klónozhatják a gyapjas mamutot – állítják a tudósok, akiknek nemrégiben sikerült csontvelőt kinyerni egy gyapjas mamut épségben megmaradt combcsontjából. A maradványokra Szibéria fagyott altalajában leltek rá. Szemjon Grigorjev orosz tudós, a Sakha Köztársaság mamut múzeumának megbízott igazgatója, valamint munkatársai most elemzik a csontvelőt. Grigorjev és csapata, valamint a japán Kinki Egyetem tudósai jövő évben közös kutatási projektet indítanak, azzal a céllal, hogy „felélesszék” a hatalmas emlőst. A tervről elsőként a japán Kyodo News számolt be.

A mamutok mintegy tízezer évvel ezelőtt haltak ki, egykor Észak-Amerikában és Eurázsiában éltek. Távoli őseink közül sokan találkozhattak szemtől szembe ezekkel az elefántra hasonlító óriásokkal.
A tudósok már évekkel ezelőtt rájöttek, mi a mamut klónozásának kulcsa: csupán egy elefánt petesejtjére van szükség, melynek sejtmagjait mamutéra cserélve a kihalt emlős DNS-ével rendelkező embriót nyerhetnek. Ezidáig azonban nem állt rendelkezésre megfelelő, sértetlen gén – a tudósok az 1990-es évek végétől fogva kutatnak utána.

Ironikus, hogy az áttörésben a globális felmelegedés is szerepet játszik. Az állandóan fagyos Kelet-Oroszországban a klímaváltozás hatására felolvadt talajban a tudósok szép számmal találtak mamutokat, beleértve azt a példányt is, amelyből a csontvelőt nyerték.
A rég kihalt állat klónozásának ötlete számos vitára ad okot. Tudósok egy része úgy gondolja, még ha egy speciális, elkerített területen is tartják ezeket az egyedeket – akárcsak a Jurassic Park című filmben – az állatoknak előbb-utóbb nagyobb élettérre lesz szükségük, így klónozásuk bármennyire is csodálatos lehetőség, mindenképpen kockázatos.

DiscoveryNews