Rejtély, hogy mi befolyásolja a felhők alakját

A CERN kutatói nemrégiben felfedezték, hogy a felhőképződéshez szükség van egy ismeretlen összetevő jelenlétére is. A tudósok egy acélból készült kamrában modellezik a folyamatot. A titokzatos részecske kilétére még nem derült fény.

Sokkal kevesebbet tudunk a felhőkről, mint gondoltuk. A CERN tudósai legújabb kutatásaik során kiderítették, hogy a légkör alsó rétegeiben a felhőképződéshez szükséges egy ezidáig ismeretlen összetevő is. Az úgynevezett „ködkamrában” végzett kísérlet azonban segíthet a tudósoknak, hogy rájöjjenek a titok nyitjára. Az eredmények szükségesek az éghajlat-változás modellezéséhez is. A felhők ugyanis a káros sugarak bizonyos részecskéit képesek visszaverni az űrbe, ám ezek az alkotóelemek kevéssé ismertek, így számítógépes modellezésük nehézséget jelent a tudósoknak.
Jasper Kirkby, a CERN svájci részecskefizikusa vezeti a felhőkísérletet, amely a kozmikus sugárzás befolyását vizsgálja a felhők alakjára nézve. A szimuláció egy hatalmas acélkamrában folyik, itt vizsgálják az aeroszolok és a felhők tulajdonságait.

Az aeroszol a felhő magja: ha elég nagyra nő, vízgőz kondenzálódik körülötte. A kutatók a levegő szennyeződésétől tartva inkább saját maguk hozzák létre a vizsgált légkört folyékony nitrogénből és oxigénből. Szabályozzák a kamra megfelelő hőmérsékletét, és a CERN különleges felszerelésével a kozmikus sugárzást is szimulálják.
„Ez olyan, mint a főzés” – mondja Kirkby. „Megtöltjük az edényt – a kamrát – a szükséges hozzávalókkal, beállítjuk a hőmérsékletet, aztán nézzük, mi történik.”
A kutatók úgy vélik, hogy a kozmikus sugárzásnak is szerepe van a felhőképződésben, bár egyértelműen nem szögezték le, hogy hatással lenne a felhők alakjára. A további vizsgálatok során az ismeretlen részecske mibenlétét kívánják kideríteni.
Az éghajlati modellek azt jósolják, hogy 2100-ban az átlagos globális hőmérséklet-emelkedés 2 és 4 fok között lesz.

 Livescience