Szent László koponyaereklyéje segítheti az arcrekonstrukciót

Szent László hermáján és a benne lévő koponyaereklyén orvosokból, antropológusokból és műszaki szakemberekből álló kutatócsoport végzett átfogó vizsgálatokat a Győri Egyházmegye felkérésére.

A magyarországi nemzeti ereklyék történetében mindeddig egyedülálló komplex vizsgálat célja az volt, hogy felmérjék a koponyaereklye állapotát, és hogy a megfelelő adatok összefoglalását követően elkészülhessen egy esetleges arcrekonstrukció.

Szent László király 1095-ben halt meg, a nagyváradi székesegyházban temették el. Szentté avatásakor, 1192-ben felbontották sírját, hogy aztán testét díszesebb sírba helyezzék át. A koponyát azonban különválasztották, és egy mellszobor alakú tartóba, a sír fölé tették. Ez az ereklye nemcsak a vallásos tiszteletnek volt a tárgya, szerepe volt az igazságszolgáltatásban is: a vallomástevők erre tették kezüket, emellett ott volt a nemzet életének minden jelentős eseményénél. A Szent László hermája hazánk harmadik kiemelt nemzeti ereklyéje a Szentkorona és a Szent Jobb után. A művet egyes szakértők a Kolozsvári testvérek idősebbikének, Kolozsvári Mártonnak tulajdonítják. 1606-ban került Győrbe, a bazilika Hédervári kápolnájában őrzik.

A mostani vizsgálatok szerint az ereklye egy 60 éves kora körül elhunyt férfi jó állapotban konzerválódott koponyája, amelyen mindössze néhány sérülést észleltek. Pálfi György antropológus elmondása alapján ezek a sérülések a halál utáni beavatkozás, valószínűleg a későbbi ereklyevétel következményei.

Tisztázódott az is, honnan vették ki azokat a csontokat a koponyából, amelyeket később ereklyeként átadtak más templomoknak. Hiányzik a koponyához tartozó állcsont, amelynek holléte nem ismert, de amely szükséges lenne az arcrekonstrukcióhoz. Az antropológus hozzátette: találtak fogakat is, amelyek kopott felületűek, szuvasodásnak nincs nyoma rajtuk, és természetesen felhasználják őket a további DNS vizsgálatok során.

A vizsgálat segítségével lehetőség nyílhat a Magyarországon és külföldön őrzött, Szent László királynak tulajdonított egyéb ereklyék felkutatására, beazonosítására is. A szakemberek a fejereklyetartó és a herma méreteit például már most ezred pontossággal határozták meg. A magyar ötvösművészet remekművének számító herma valósághű változata így pontosan elkészíthető lenne.

A vizsgálat során nyert ismeretek, megfigyelések feldolgozása továbbra is folyamatban van. A kutatási eredményeket, továbbá az ereklye vizsgálatának menetét bemutató filmet, fotókat, valamint a vizsgálatok folyamán rögzített röntgen- és CT-felvételeket, endoszkópos képanyagot jövő márciusban kiállításon tárják majd az érdeklődők elé Győrött.

MTI