Színváltoztató katicák

A globális felmelegedés senkit és semmit nem kímél: a növekedő hőmérsékletekre a katicabogarak is reagálnak, méghozzá úgy, hogy fokozatosan megváltoztatják színüket. Egy angol kutatás kimutatta, hogy a bogarak feketéről fokozatosan pirosra váltanak, ezzel védekezve a túlmelegedés ellen.

Ha harminc évvel ezelőtt Hollandia tengerpartjainál kétpettyes katicabogarat találtunk, az nagy eséllyel piros kitinpáncéllal rendelkezett. Ha viszont valahol a belső területeken, a tengerparttól messze botlottunk a kis bogárba, fekete páncélos, piros pettyes egyedet láthattunk. 1980-ban a kétpettyes katicák a tengerparton 90%-ban pirosak (nem melanózisos), az ország belsejében 60%-ban feketék (melanózisos) voltak. Ez az arány azonban mára teljesen felborult, méghozzá a piros katicák javára.

A melanózisos katicabogarak kitinpáncélja azért sötétebb, hogy könnyebben melegen tarthassák magukat a belső, hűvösebb területeken, a nem melanózisos katicák pedig azért pirosak, hogy páncéljuk ne nyeljen el annyi hőt a melegebb tengerparti környezetben. Egyetlen protein felelős azért, hogy fekete vagy piros legyen a bogár, ezért a színváltozás igen egyszerűen, akár néhány generáción keresztül is végbemehet.

Paul Brakefield, a Cambridge-i Egyetem professzora évtizedek óta a kétpettyes katicabogarakat tanulmányozza. 25 éven keresztül nem fedezett fel színükben és populációjukban jelentősebb változást, most azonban drasztikusan megnőtt a piros kétpettyesek száma. Az elmúlt öt évben, tehát a katicabogarak körülbelül 50 generációja alatt a bogarak annyira alkalmazkodtak a változó időjárási körülményekhez, hogy mára csupán 20%-uk fekete, 80%-uk piros. A változás összefüggésbe hozható a terület folyamatos felmelegedésével.

Ez nem egyedülálló felfedezés – ugyanez a helyzet a nyírfaaraszoló lepkékkel Liverpoolban: ahogy az élőhelyül szolgáló fák törzse sötétedni kezdett, a lepkék szárnya is egyre sötétebbé vált. „Szimpla evolúciós folyamat” – magyarázza Brakefield. –„A különbség az, hogy a nyírfaaraszoló lepkék úgy védekeznek a ragadozók ellen, hogy beleolvadnak a környezetükbe, addig a kétpettyes katicák külseje hasonlít néhány olyan bogáréhoz, amelyek rendkívül mérgezőek a madarak számára.”
A kutatás eredménye, miszerint a katicák a globális felmelegedés hatására változtatják színüket, érdekes, de még közel sem bizonyított. Ahhoz, hogy minden kétséget kizáróan ki lehessen jelenteni az összefüggést, laboratóriumi vizsgálatok is szükségesek, ezeket azonban egyre nehezebb kivitelezni. A kétpettyes katicákat ugyanis Hollandiában igencsak veszélyezteti egy idegen, invazív faj: a japán harlekinkatica, amely egy belgiumi üvegházból „szabadult”. Brakefield azt mondja, hogy a harlekinkaticák miatt annyira nehéz már kétpettyes katicákat találni, hogy a terepmunka kivitelezhetetlenné vált.

ScienceNow