Viziló-sétán a Krüger Nemzeti Parkban

„Az 5 Nagy” sorába nem emelték be, pedig sok biológus az elefánt utáni második legnagyobb (fél)szárazföldi állatként tartja nyilván. Növényevő, mégis a dél-afrikai vadon legveszélyesebb állata: a víziló. A róla szóló rémisztő hírek új vadlesforma megteremtéshez vezettek a Krüger Nemzeti Parkban: a reggeli víziló-sétákhoz.

A nílusi víziló (Hippopotamus amphibius) Seekoei

A nílusi víziló (Dél-Afrikában Seekoei) mára teljes egészében kipusztult a névadó folyamból. Az ókor görögök „folyó lova” egyre kisebb területekre szorult a fekete kontinensen, az elmúlt 200 év folyamán. A dél-afrikai Krüger Nemzeti Park állandó vizeiben azonban számuk örömtelien magas, az állományt nem fenyegeti kipusztulás. A (fél)vízi állatok borjai általában októberben (tavasz a Déli féltekén) vagy áprilisban születnek (ősz) 250 nap vemhesség után. A 30-50 kg tömegű újszülött a víz alatt születik (1 borjú majd minden esetben), így a lehető leggyorsabban a felszínre kell jutnia az első levegővételért. A domináns bika felügyelete alatt álló 10-30 egyedes „nagycsaládnak” leginkább a homokos aljzatú, 2-3 m mély medreket szeretik, ahol teljes egészében le tudnak merülni. A borjak az első hónapokat így az „anyák hátán utazva” töltik, a számukra túl mély vízben.
A hatalmasra növő állatok (10 éves korukra a bikák 1.500 kg, a tehenek 1300-1400 kg tömegűre nőnek) a vízben szinte egyáltalán nem táplálkoznak. Méretükből adódóan azonban „kitisztítják” a medreket, sőt a folyóágak folyásirányát is befolyásolják, jelentős ökológiai hatást gyakorolva a folyóparti flórára és faunára. Tudnak úszni, de inkább a víz alatt járnak. 5-6 percenként levegőznek a felszínen, fülük-, szemük- és orrlyukuk fejtetői elrendezésének köszönhetően fejüket nem kell kiemelniük a vízből.

A tehenek és a bikák nehezen különböztethetőek meg egymástól. A domináns bika felügyelete alatt más bikák is tartózkodhatnak a „nagycsaládban”, a tehenektől elkülönítetten, a hierarchiális alá-fölé rendeltséget betartva. Naplementekor a röfögés és a nevetés közötti folyamatos beszélgetésük a Krüger vízparti területeinek egyik legjellegzetesebb természeti zaja.

Táplálkozás a szárazon

A sötétedéskor legelni induló vízilóval összetalálkozva láthatjuk csak igazán az óriási méreteket. A felnőtt egyedek marmagassága meghaladja az 1, 5 - míg hosszuk a 4 métert. A 4 ujjú, (páros ujjú) hordó testű jószágok éjszakánként 40-60 kg füvet legelnek. „Fűnyírószerűen” rövidre rágják a füvet – és szinte minden más, az útjukba kerülő zöld kultúrnövényt is felfalnak. A víztől 5-10 km távolságra távolodnak el, de az élelem-szűk időszakokban 30-40 km távolságra is kénytelenek elportyázni. Krónikusan gyér legelők esetén húst is fogyasztanak, láttak már dögöt evő vízilovat is.
Megfelelő körülmények esetén évekig ragaszkodnak mederterületeikhez és a legelőikhez egyaránt, így az elefántokhoz hasonló módon (de az elefántokénál kisebb mértékben) állandó ösvényeket, „bemélyített főutakat” alakítanak ki.

A bababőr és védelme

Meglepő, de a víziló bőre sápadt színű és rendkívül érzékeny. A tűző nap elől folyamatosan sár- és víz-takarók alá kell rejtőznie. A napon történő leégés, akár az állat életébe is kerülhet. Bőre védekezésként színtelen, nyirkos váladékot termel, ami néhány perc alatt rózsaszínné, majd pirossá válik, s végül bebarnul.
Napközben nem hagyhatja el hosszabb időre az oltalmazó vizet és sarat, így ekkor alszik. Az egyik legfantasztikusabb „kiválasztódási bravúr” eredményeként alvás közben 5-6 percenkét emelkedik a felszínre levegőért, majd újra takarásba merül.

Az agresszív növényevő

A gyilkos vízilovakról szóló rémtörténetek nem az emberi fantázia szüleményei. Valóban ezek az állatok ölik meg a legtöbb embert Afrika déli szegletében is. Agresszivitásuk okai több viselkedési elemre vezethetők vissza. (Ez sohasem a vérszomj, vagy ragadozó ösztön – hiszen növényevő állatban ilyen nincs.)
1./ A bikák territoriális viselkedése a vízben: A vízben, és csak is a vízben a domináns bikák minden más élőlénnyel szemben védelmezik azt a kb. 250 m hosszúságú mederszakaszt, ahol a hárem (illetve a további bikák jelenléte miatt inkább nagycsalád) tartózkodik. Bármilyen lény, ami erre a területre téved – a krokodiltól a csónakban ülő emberekig – életveszéllyel kell, hogy számoljon, hiszen a víziló a saját vizében semmitől nem fél és számos esetben támad. 50 cm (!) hosszúságú agyarival minden műanyag hajót képes átharapni, tömegének köszönhetően pedig a legtöbb csónakot fel tudja borítani. Az „ásítozó víziló” pontosan jelzi a betolakodóknak, hogy mi az a határ, amit nem érdemes keresztezni. Érdekes módon, a szárazon ez a territoriális viselkedés megszűnik.

2./ A borjaikat védelmező tehenek: Az újszülött- és nagyon fiatal borjakat a krokodilok, oroszlánok és az ember is vadássza (az ember vadászta a múltban.) A legtermészetesebb, bevésődött védelmező reakció, ahogy a közeledő veszély láttán az anyaállatok védik kicsinyeiket. A vízilovak lakta mederszakaszon így ritkán figyelhetők meg krokodilok. A ravasz ragadozók a szemük sarkából folyamatosan figyelik az esélyeket, de a vízilovak közé beúszni nem mernek.
3./ Visszaútban a víz felé: A víziló tápláléka és vize közé kerülni is életveszélyes lehet. A rövid távon (300 -500 méteren) sprintelő állat sebessége 30 km / óra, vagyis meghökkentően gyors.

A víziló-séta

Veszélyei ellenére – illetve épp azért – a reggeli víziló-séták rendkívül népszerűek a Krüger Nemzeti Parkban. Már több hónappal előre érdemes lekötni az időpontokat, illetve írásos visszaigazolást kérni a foglaláskor. A 2 óra hosszúságú séta reggel 8.00 körül indul, egy rövid írásbeli procedúrát követően: A fegyveres kísérők felolvassák, illetve aláíratják azokat a nyilatkozatokat, amiben a résztvevők (és a résztvevők hátramaradt családtagjai) lemondanak mindennemű kártérítési követelésről a nemzeti park felé – ha valamiféle vad-baleset történne…

A 2 fő fegyveres kísérő jól képzett, és számos esetben nagyszerű humorú ranger (Legutóbbi alkalommal kísérőink Shaka illetve Ketswayo néven mutatkoztak be, fülig érő mosollyal – ez ugyanis a két legismertebb XIX. században élt zulu uralkodó neve). A viselkedési szabályok, útvonal magyarázata nem vesz el többet 10-15 percnél, azután indulhat a séta.
A víziló séta nem akármilyen séta… A Shakával és Ketswayoval történő túránkat megelőző napon több oroszlánt, széles szájú orrszarvút, elefántot – illetve végtelen mennyiségű kaffer bivalyt fényképeztünk a tábor körül… A hattyúkhoz, esetleg fácánokhoz szokott fejér- illetve Bács-Kiskun megyei fotósok (a szerzőt is beleértve) meglehetősen izgatottan követték egymást a járművektől a folyó partjáig. Röviden: Senki nem tartott arra igényt, hogy messzebbre kóboroljon az ártéri bozótosban…

„A meredek partok biztonságosabbak” mondja kísérőnk „hiszen a hippo-k nem klipspringer (a nemzeti parkban élő, rendkívüli mozgáskoordinációval rendelkező, apró szikla antilopok) mozgásúak. A laposabb partokon közlekednek a legelők felé”.
Kísérőink rutinjának köszönhetően több mint 40 percen át figyelhettük és fényképezhettük ezeket a kiszámíthatatlan óriásokat. „A halk beszéd nem zavarja őket – érdekes módon a suttogás (és persze a hangoskodás) sokkal inkább” jegyezte meg Ketswayo, így a megfigyeléssel párhuzamosan számos kimondottan meglepő dolgot is hallhattunk rangerünktől: 2 alfaj a Hippopotamus atiquus és a Hippopotamus gorgops valaha egész Európában élt, így valószínűleg Magyarországon is…Illetve, hogy 2 évvel korábban a Santa Lucia Nemzeti Park óceánpartján több vízilovat is fényképeztek, amik épp az Indiai-óceán shelf homokjában sétáltak a 4-5 m vízben, a szörfözők alatt…
„Hát egészen idáig jutottak az elmúlt 60 millió évben ezek a lábas delfinek” mondja mosolyogva Ketswayo, miközben visszaindulunk járműveinkhez. „Ez most ugye csak vicc?” kérdezi egyikünk. „Nem – valóban a mai cetekkel egy tőről származnak” mondja orvos útitársunk. „Látjátok, nem csak beijedni lehet – de tanulni is rengeteget, egy ilyen reggeli víziló sétán a Krügerben…”

Fotók: Asztalos Jánosné, Dr. Váradi Péter, Gőgös Norbert

Kedvet kaptál ahhoz, hogy saját szemeddel lásd a Krüger Nemzeti Park egzotikus állatvilágát? Szeretnél Te is részese lenni egy életre szóló kalandnak, és részt venni egy hamisítatlan, izgalmas afrikai szafarin? Tarts velünk Dél-Afrikába, ahol a rettegett "Big Five" nyomába eredünk! Kattints a képre a részletekért!