Egyre több anyagot gyűjt az Első Magyar Ámbráscet Expedíció

A The Explorer és a Kék Bolygó közös cetkutató expedíciójához csatlakozott a szakmai személyzet állandó tagjaként Lisa Steiner, a helyi Oceanográfiai és Cetkutatási Intézet ámbráscet specialistája. Lisa már hosszú évek óta tanulmányozza az Azori-szigetek környékén élő nagy ámbráscetek (Physeter macrocephalus) életmódját, és a kelet-afrikai szavannák bennszülött nyomkeresőihez hasonlóan, még a méretes hullámok között is, kilométeres távolságból kiszúrja a rejtőzködő ceteket.

Legutóbb egy hat egyedből álló ámbráscet csordát sikerült egészen közelre becserkészni. Annak ellenére, hogy a nagy ámbráscet a világtenger egyik legnagyobb testű állata, a hajókkal szemben bizalmatlanul viselkedik, és általában semmit sem enged 50 méternél közelebb magához. Így a különleges szerencsének, na meg az expedíció kutatóhajója, a Femme Fatale kapitánya, Somos Zsolt magas szintű szakmai tudásának köszönhetően sikerült egészen közel jutni a csordához.

A hatalmas állatok éppen merüléshez készülődtek. Előkerültek a stopperek és a jegyzettömbök, a respirációs idő pontos leméréséhez. A nagy ámbráscet esetenként 2-3000 méteres mélységbe is lemerül, ahol – visszatartott lélegzettel – képes akár egy óráig lent maradni. Egyelőre még rejtély, hogyan vadászhat ez a hatalmas állat a mélytenger számunkra annyira idegen és ellenséges közegében. 2-3000 méteres mélységbe nem hatol le semmilyen fény, ez már az örök sötétség birodalma. A külső nyomás 200-300 bar, a víz hőmérséklete pedig alig éri el a 2-3 Celsius fokot. Nincs még egy olyan melegvérű tengeri emlős, amely akárcsak megközelítőleg is képes lenne lemerülni ekkora mélységbe. A feneketlen, sötét mélységbe az ámbráscet kedvenc zsákmánya, a szintén gigantikus (a fogókarokkal együtt 10-18 méter hosszú) óriáskalmár (Architheuthys spp.) után kutatva merül le.

Az expedíció kutatói fényképfelvételeken örökítették meg a lemerülés pillanatában tótágast álló cetek farokúszóit. Az úszók élének mintázottsága ugyanis az emberi ujjlenyomathoz hasonlóan, egyedi azonosító jel. E felvételek központi adatbankba kerülnek. A „fingerprint” felvételek segítségével jól feltérképezhetőek a cetek vándorlási útvonalai. Kutatóinkat más vonatkozásban is kényezteti a szerencse. Lisa sasszeme kiszúrt egy nőstény tőkebálnát (Balaenoptera borealis), a borjával együtt, és később még egy másik, megtermett nőstény is csatlakozott hozzájuk. Amikor jó szélben a Femme Fatale kecses orra az óceán vizét szántja, gyakran bukkannak fel az orrsodorban a játékos kedvű közönséges delfinek ( Delphinus delphis), hogy akrobatikus kiugrásaikkal kápráztassák el kutatóhajónk személyzetét. Operatőrünk, a többszörös nemzetközi díjnyertes búvárvideós Sásdi Zsolt, fáradságot nem kímélve örökíti meg az expedíció izgalmas mindennapjait. Reméljük, hogy a nagyközönséggel is hamarosan sikerül megismertetni az Első Magyar Ámbráscet Expedíció lélegzetelállító kalandjait, a Sásdi Zsolt barátunk által forgatott dokumentumfilmnek köszönhetően.

További képeket az Első Magyar Ámbráscet Expedíció galériájában találhattok!