Gyilkos csillagok

Amerikai és lengyel csillagászok által publikált cikk olyan újonnan felfedezett exobolygókról tudósít, amelyek napjai meg vannak számlálva. E bolygók ugyanis a kozmikus életük vége felé járó, ún. vörös óriás csillagok körül keringenek, amelyek intenzív felfújódásuk során elnyelik a közelükben keringő bolygókat. Hasonló sors vár Földünkre is.

Az Astrophysical Journal csillagászati szaklapban egy, amerikai és lengyel csillagászok által publikált cikk olyan újonnan felfedezett exobolygókról tudósít, amelyek napjai meg vannak számlálva. E bolygók ugyanis a kozmikus életük vége felé járó, ún. vörös óriás csillagok körül keringenek, amelyek intenzív felfújódásuk során elnyelik a közelükben keringő bolygókat. Hasonló sors vár Földünkre is, mivel a Nap körülbelül 4,5-5 milliárd év múlva alakul át vörös óriássá.

Az újonnan felfedezett HD 240237, BD+48738 és HD 96127 jelű, a Földünktől néhány tucat fényév távolságra található vörös óriások körül keringő exobolygókat (naprendszeren kívüli, más csillag körül keringő kistömegű hideg égitestek) anyacsillagaik fokozatosan táguló gázburka hamarosan elemészti – nyilatkozta az első exobolygót felfedező Alex Wolszczan, a Pennsylvaniai Állami Egyetem asztronómus professzora, az első naprendszeren kívüli bolygó felfedezője. A kutatók szerint mindhárom csillag rendelkezett olyan bolygókkal, amelyeket vörös óriássá alakulásuk során már elnyeltek.

A vörös óriás állapot a csillagfejlődés egyik stádiuma. Egy-egy csillag az életútja során ( több millió évtől több milliárd évig terjedően) számos, esetenként radikális változáson megy keresztül. A csillagok életútját grafikusan a Herpzstung-Russel diagram jeleníti meg, a csillagok sugárzása, (színképosztálya) illetve tömege alapján. A csillagok a kozmikus tér hatalmas kiterjedésű molekuláris felhőiben a gravitáció hatására kialakuló anyagcsomókból keletkeznek. Az egyre sűrűbbé váló anyagfelhő belsejében megnövekszik a nyomás és a hőmérséklet, amely ha végül eléri a 10 millió kelvin fokot, beindítja a termonukleáris fúziót, vagy más néven a proton-proton ciklust, amelynek során a csillag anyagát alkotó hidrogén előbb deutériummá, majd héliummá alakul, miközben óriási energia keletkezik. (Ugyanezen az elven működik a hidrogénbomba is.) A nukleáris fúzió rövid idő alatt stabilizálja a csillag állapotát, ugyanis a kiáramló energia, az ún. sugárnyomás megakadályozza a csillag ismételt összehúzódását. Mindaddig, amíg a csillag a mag közeli rétegeiben lévő hidrogént égeti, stabil marad az állapota. Ez a Naphoz hasonló méretű csillagok életének a leghosszabb szakasza, kb. 8-10 milliárd év. A Herpzstung-Russel diagramon a legtöbb csillag itt, a fősorozaton koncentrálódik, ezért szokás ezeket a csillagokat (a Napunkat is beleértve) főági, vagy fősorozati csillagoknak is nevezni. A csillag születéskori tömegétől függően néhány millió, de inkább jellemzően több milliárd év alatt felemészti a mag közeli rétegek hidrogénkészletét, így az égészóna egyre közelebb kerül a csillag felszínéhez. Emiatt az égitest felfúvódik, jelentősen megnövekszik a térfogata. A térfogatnövekedés miatt azonban lecsökken a sugárnyomás, ezért a csillag a gravitáció miatt zsugorodni kezd. E zsugorodás hatására ismét megnövekszik a hőmérséklet és a nyomás, és megfelelő tömeg esetén a maghőmérséklet eléri a 100 millió kelvin fokot, amelyen beindul a hélium égése. A felhevült mag hatására a csillag ismét felfúvódik, de most már sokkal gyorsabban. Egy átlagos fősorozatbeli csillag mérete emiatt a 100-szorosára növekedhet. Így jön létre a vörös óriás. A csillag további életútját az eredeti tömege határozza meg. Ennek függvényében fehér törpévé, vagy egy óriáscsillag esetén akár szupernóvává, illetve különleges feltételek mellett „elfajult anyaggá” fekete lyukká alakulhat a vörös óriás állapotból a csillag, a gravitációs kollapszus (összeomlás) következtében.

A Nap tömege és kora alapján, a számítások szerint hozzávetőleg 4 milliárd év múlva fog vörös óriássá alakulni. A felfúvódás során a térfogata annyira kiterjed, hogy el fogja érni a Föld pályáját is. Ez lesz az a pillanat, amikor a Föld megsemmisül. A jövőbeli kozmikus katasztrófa időpontjában a felfúvódó Nap miatt a Földön már rég nem lesz élet. Még jóval azt megelőzően, hogy a táguló Nap burka végleg elemésztené a Földet, a felszíni több száz Celsius fokos hőmérséklet miatt az egykori kék bolygó víz, óceánok és élet nélküli kietlen sziklasivataggá válik. Vörös óriásokat szabad szemmel is láthatunk, ha felnézünk az esti égboltra. Vörös óriás például a téli égbolt egyik legismertebb csillagképének az Orionnak a legfényesebb csillaga, a Betelgeuse, vagy a Bika csillagképben látható Aldebaran is.