Hajóra szálltunk, és egy hétig ki se tettük a lábunk a szárazföldre. Déli szafarira mentünk a Brothers szigetek cápákban gazdag élővilágához. Már az első vízbelépés izgalmakat hozott, hisz pont egy méretes gitárcápát leptünk meg társaságunkkal. Lustán úszkált alattunk, ügyet sem vetve ránk. Így elsőre elég izgalmas volt a találkozás, és a szinte kézzel fogható közelség, de a hajótúra során hamar megszoktuk a cápák testközeli társaságát. Négy napon át folyamatosan kisértek minket. Volt, hogy egyszerre három fehéruszonyos szirticápa keringett a hajó körül. De találkoztunk rókacápával is, meg egy cetcápának látszó halrajjal is. Némi esti melegedést elősegítő célital után cápaszakértőnk csúnyán benézte :). Persze volt, aki simán UFO-t kiáltott, és más, aki csak azt mondta, hogy ez a víz játéka a holdfénnyel (mert ő már sokat látott ilyet, nagyon tapasztalt búvár). Gyanús akkor kezdett lenni, mikor az állítólagos holdfény UFO cetcápa feje külön irányba kezdett úszni a testétől.

A szafari élményeit nem csak a cápák jelentették. Találkoztunk a világ egyik legbarátságosabb élőlényével is, egy dugonggal. Hatalmas ormótlan teste olyan kecsesen mozgott a vízben, hogy csak ámultunk körülötte. Órákon át követtük, és néztük miként legeli igazi ''vízitehén''-ként a füvet a tengerfenéken. A dugong is legalább annyira kíváncsi volt ránk, mint mi rá. Állandóan visszaúszott hozzánk. Mondjuk azt nem igen értem, hogy a tengerészek miként (vagy inkább mennyi rum után) nézték ezt a behemót jószágot sellőnek.

Másnap összefutottunk egy ''kispolszki'' méretű napóleon hallal, ki szintén igen kíváncsian jött közénk, hosszasan követett minket a zátony körül. Jött még egy izgága teknős is látogatóba (aki folyamatosan a fenekét mutatta nekünk), meg egy delfinraj a hajó kíséretére. Utaztunk közel 10 órát széllel szemen, hatalmas hullámok hátán himbálódzva (pattogva, zötykölődve, nyikorogva) az éjszakában. Volt, aki az ágyhoz próbálta rögzíteni magát (és mondogatta magának, nem is olyan nagyok ezek a hullámok), hátha akkor kevésbé hánykolódik (de tévedett).

Nomeg voltak ketten akik minden tiltás ellenére a hajó orrában (magukra azért erősítettek jeladót, ha a vízbe esnének) élvezettel lovagoltak a hullámok hátán (mert ''a hullám a barátunk''). Fotós barátunk valószínűleg ''fénytkapott'', mert csak akkor jött rá a hányinger, ha valaki felkapcsolta kabinjában a villanyt. Persze amiért mentünk, rengeteg élmény gazdag merülésen vettünk részt, pláne mikor a merülésvezető (miután a zodiák-ban elmondta, hogy mindenki ellenőrizze le a felszerelését) elzárt palackkal ugrott hátast a zodiák-ból negatívba, ráadásul áramlatba. Érdekes élmény volt kapálózó szöszi merülésvezetőt menteni. Persze még a vízben kinyomozta, hogy egy arab direkt elzárta a palackját viccből... naja persze :) nade mi is van a merülés előtti felszerelés ellenőrzéssel merülésvezető néni kéremszépen? Összefoglalásként, csak Forgó Zolit tudom idézni: a szafari ''kiváló, hibátlan volt!''

Viktor

Fotók: Schweitzer Szabolcs
További videók: Salem Express / Dugong öböl 

További képek az ALCEDO weblapon >>