Szicília szigetén, Selinunte városán dolgozó német régészek hatalmas, Kr. e. 7-3. századi kereskedelmi körzetet fedeztek fel. A feltárások rámutattak arra, hogy a görögök már ekkor tudatosan tervezték városaikat – megszabták ugyanis, hogy a különböző foglalkozású emberek a település melyik részén lakhattak.

Bár az általános vélekedés szerint a Jégember, Ötzi egy vállába fúródó nyílvesszőtől lelte halálát, az Innsbrucki Egyetem kutatói most mégis rácáfolnak erre: véleményük szerint ugyanis a szerencsétlenül járt ősember valószínűleg esés következtében vesztette életét.

Elveszett város romjaira leltek angol régészek a Líbiai-sivatagban. A különös, kastélyokat és farmokat rejtő alakzatokat légifelvételekről és műholdas képekről találták meg. A feltételezések szerint az épületek Líbia egyik legkevésbé ismert népcsoportjához, a Garamantiaiakhoz tartoztak.

A festői szépségű Ardnamurchan-félszigeten találták meg az egyik legjobb állapotban fennmaradt, érintetlen viking hajót. A maradványok magukban rejtették a hajótulajdonos csontjait is, aki valószínűleg a tehetősebb társadalmi réteghez tartozott. A feltárások még mindig folynak.

Noha az erre tévedő (és a kitérőt szerencsésen túlélő) misszionáriusok leírásaiban már korábban is szerepelt, hogy a mai Mexikó területén élő xixime törzs tagjai kannibálok voltak, tudományos eszközökkel még csak most sikerült bebizonyítani a dokumentumok hitelességét. A xiximék rituálisan fogyasztották el ellenségeiket, hogy jobb termést hozzanak törzsüknek.

Több ezer, a Nazca-vonalakhoz hasonló alakzatot fedeztek fel a Közel-Keleten, Jordániában, Szaúd-Arábiában és Szíriában. A kör alakú alkotások célját még nem sikerült meghatározni, de annyit már tudnak a kutatók, hogy körülbelül 2000 évvel ezelőtt készítették őket.

Néhány évvel ezelőtt rábukkantak az alighanem legromantikusabb régészeti leletre: egy férfi és egy nő összefonódott csontvázára. A pár történetét még félig-meddig homály fedi, azonban rengetegen kíváncsiak rájuk, így a Szerelmesek Mantovában társaság nagy erőkkel keresi állandó kiállítási helyüket.

Számos történet szól arról, hogy Artúr király lovagjainak híres kerekasztala réges-rég Skóciában, egy Stirling nevű kisváros közelében állt. A Glasgowi Egyetem kutatói és helyi történészek számos geofizikai vizsgálat eredményét összevetve úgy hiszik: könnyen lehet, hogy ezek a legendák nem annyira fikciók, mint eddig gondolták.

Angol régészek cáfolták meg azt a széles körben elfogadott tényt: a nagy londoni pestisjárvány idején mégsem a patkányok terjesztették a halálos kórt. Úgy tűnik, a betegség emberről emberre szállt, és sokkal gyorsabban terjedt, mint korábban gondolták.

Egy eddig ismeretlen középkori érsekség pecsétjeit tárták fel Bulgáriában, a Rodope-hegységben, az ősi trák település, Perperikon ásatásai során.