Repülővel érkeztünk Skandinávia legrégebbi fővárosába, Oslóba, ahonnan kocsit bérelve egyenesen Runde szigete felé vettük az irányt. A hatszáz kilométeres utat két nap alatt tettük meg, aminek több oka is volt. Egyrészt a norvég utak miatt, amelyek kitűnő minőségűek, de a szigorú sebességkorlátozás csak lassú haladást engedélyez rajtuk, másrészt olyan helyeken visz át, ahol az ember nem teheti meg, hogy nem áll meg gyönyörködni a csodálatos tájban.
Norvégia területe négyszer nagyobb, mint Magyarországé, népessége viszont kevesebb, mint a fele. Egy teljesen más világba csöppenünk, ha meglátogatjuk ezt az országot. Egyszerre él itt az évezredes kultúra az óskandináv hagyományokkal és a modern felfogás, ami bizonyos szempontból le van maradva Európa többi államától. A globalizáció itt erősen szűrten és ésszel van kezelve. Legfontosabbnak a természetet tartják, a számos nemzeti parkban érintetlen környezetet találunk, s ahogy egyre északabbra haladunk, egyre vadabb, embertelenebb lesz a táj. A parkokon kívül is minden mindig tiszta, ápolt, olyan érzésünk van itt, mintha egy földi paradicsomba kerültünk volna, ahol az ember békében és tisztelettel tud együtt élni a természettel.
Ahogy haladunk az úton, megszámlálhatatlan vízesést hagyunk el, amelyek a pár centiméterestől a többszáz méter magas zuhatagokig váltakoznak. Rengeteg folyó robog le elemi erővel a hegyekből, melyek néhol a végtelen nyugalmat árasztják, máshol a puszta látványuk is lélegzetelállító. A vízerőműveknek köszönhetően Norvégia az első helyen áll az egy főre jutó villamos energia termelésében a világon. Nem véletlenül hívják a fjordok és fjellek földjének ezt az országot, a jégvájta völgyek és a kietlen, bozótos felvidékek hihetetlen látványt nyújtanak. A csodálatos Geirangerfjord a maga 200-250 méteres szélességével és az őt körülvevő hegyek gyakran 1000 méteres magasságával letaglóz mindenkit, aki megpillantja a kacskaringós utak tetejéről. Partján fekszik az egyik legszebb 
norvég falu, a 250 lakosú Geiranger, ahova évente hétszázezer turista látogat el.
A második nap estéjére értünk az északi-tengeri kis Runde szigethez, ami a madárfotósok Mekkája. Több mint nyolcvan faj él itt, évente több mint félmillió egyed repül ide a fészekrakó évszakban, többségük rendkívül ritka, csak néhány más helyen található meg a világon. A leghíresebb ezek közül a kistermetű, piroscsőrű lunda. Az alkafélék osztályából származó tengeri madárnak az Atlanti Lunda faja honos itt, amely amellett, hogy 90 km/órával tud repülni, akár egy percig is képes a víz alatt tartózkodni, ahonnan tucatnyi halat hoz fel kicsinyeinek a többszáz méter magas sziklafalra. Rengeteg ilyen madár repked folyamatosan reggeltől késő estig a levegőben ezen a csodálatos szigeten, ahol mindent zöld fű borít, de fákat már szinte nem is találunk. Annyira beleszerettünk ezekbe a kicsi, aranyos pingvinféle szárnyasokba, hogy az első nap tizenegy órán keresztül fényképeztük őket folyamatosan. Megérte megvárni az estét ugyanis itt északon, az év e szakaszában csupán egy-két órára megy le a nap és az állatok este tíz óra után a legnyugodtabbak. Ilyenkor akár két méterre is meg lehet közelíteni őket. A sziget partjainál is számos szép madárfaj él, mint például a csigaforgató, a sirály, a kormorán és a kenderike.
Miután kigyönyörködtük magunkat a bámulatos tájban és állatvilágban, elindultunk a félsziget belsejébe meglátogatni a nemzeti parkokat. Elsőként a Dovrefjell nevű, hegyláncokkal körülvett térséget vettük szemügyre, amely 1911-től vált folyamatosan védett területté és 2002-ben bővítették ki nagyobb mértékben. Ez a tundra világa, ahol a fák az alacsony hőmérséklet és a rövid növekedési időszak miatt nem tudnak meglenni, csak bozótok, mohák és fű honol itt. Ezen a kopár tájon az ember azt hinné, nem találkozhat egyetlen állattal sem, pedig számos faj fellelhető, mint például a rénszarvas, a sarkvidéki nyúl és róka, a hóbagoly, a lemming, madarak és rovarok ezrei. A legfontosabb itt élő emlősfaj a pézsmatulok. A tülkösszarvúak rendjéből származó, hatalmas és félelmetes egyedekből álló állatfajnak körülbelül 80 egyede él ezen a tájon. Súlyuk 250 kilogrammtól 400-ig terjed, akár 60 km/órás sebességgel is képesek futni és mivel fontos számukra a csorda és a leszármazottjaik védelme, nagyon veszélyesek tudnak lenni. Ki is van táblázva a park bejáratánál, hogy 200 méternél közelebbre ne menjen senki, de természetesen egy jó fotóért mi 30 méteren belülre is elmerészkedtünk. Meg is esett, hogy futnunk kellett az életünkért, de végül túléltük és a képek és elkészültek. Másodikként a Rondane Nemzeti Parkot látogattuk meg, ami Norvégia legrégebbi parkja. Ez a terület Peer Gynt-ről és fantasztikus tájairól híres.
Utunkat a fővárosban, a 825 000 lakosú Oslóban fejeztük be, ahol a kormány és a király székel. Ez Norvégia kulturális és szociális központja, rengeteg múzeum, híres épület és szórakozóhely, vendéglő található itt, amelyek a magas árak ellenére általában egész nap tele vannak. Oslo idén tulajdonította el a világ legdrágább városa címet a 14 éves rekordertől, Tokiótól, a The Economist lap listája szerint. A híres Aker Brygge-n számos étterem, butik és irodaház van, talán itt érvényesül legjobban az a különleges hangulat, ami az egész várost belengi. Egyszerre tartalmazza egy modern város összes lehetőségét, ritmusát és egy kisfalu kedvességét.
Norvégia egy csodálatos hely, ahova mindenképpen el kell mennie egyszer azoknak, akik szeretik a lenyűgöző panorámákat, a ritka és különleges állatokat, valamint a kedves, életkedvelő embereket.
