Aton isten élő képmása

Az ókori Egyiptom mind kulturális, mind időbeli távolsága miatt izgalmas és rejtélyes a ma élő ember számára. Léteznek olyan titkok és legendák, melyeket mostanáig sem sikerült teljes mértékben megmagyarázni. Ilyen megfoghatatlan misztikum övezi Tutanhamon fáraó alakját is.

Tutanhamon neve annyit tesz: Aton isten élő képmása. Az ifjú fáraónak már születési körülményei is tisztázatlanok. Valószínűleg i. e. 1370 körül látta meg a napvilágot, a helyszín azonban kétséges; lehet Théba, vagy akár Amarna városa is. Anyja a szépséges Nofretiti volt, apja feltehetőleg Ekhnaton, akit kilenc éves korában követett a trónon. Uralkodása alig egy évtizedig tartott. 1352-ben rejtélyes körülmények között meghalt. Sokféle magyarázatot felvetettek, de egyik sem állja meg teljesen a helyét. Az első változat szerint a fiú leesett egy lovasfogatról, és összezúzta a bordáit, ám később kiderült, hogy a sérüléseket a régészek okozták. A mérgezés gyanúja is felmerült, de ezt a vizsgálatok során megcáfolták, ahogy azt a lehetőséget is kizárták, hogy agyonverhették a fáraót. Egyes kutatók gerincsérülést, mások foggyulladást feltételeznek. Többen merényletre gondoltak, de ezt a legutóbbi kutatások kizárták. Az egyiptomi régiségekért felelős miniszter és egyben híres egyiptológus, Zahi Hawass felfedezése nyomán kiderült, hogy a fáraó combtörést szenvedett, így lehetséges, hogy halálát az elfertőződött seb okozta. Bizonyosat azonban nem lehet tudni.

A modern technika segítségével mégis közelebb juthatunk Tutanhamonhoz. Néhány éve készült el az a modell, amely a fáraó arcát ábrázolja. A múmiát egy CT-berendezésbe helyezték, ami mintegy ezerhétszáz felvételt készített róla, majd a képeket egy amerikai, egy francia és egy egyiptomi kutatócsoportra bízták. Az ő feladatuk volt Tut kinézetének rekonstrukciója a fotók alapján. Az eredmények nagyon hasonlók lettek, így nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy a harmadik évezredben már képesek vagyunk arra, hogy egy 3300 évvel ezelőtt élt ember szemébe nézhessünk.

A modell szerint Tutanhamonnak törékeny, kb. 165 cm-es termete, vékony orra, teltebb arca, és kerek álla volt. Sajátos vonásai alapján igazolást nyert az a feltételezés, mely szerint az ősi tizennyolcadik dinasztia tizenkettedik uralkodója lehetett, ugyanis azzal az ún. túlharapó fogsorral rendelkezett, mely e család ismertetőjegye volt.    

Tutanhamon misztikus alakját a híres-nevezetes átok teszi még titokzatosabbá, mely számos írót és filmrendezőt is megihletett, és a mai napig izgalomban tartja az embereket.  A legenda a Királyok Völgyében fekvő sír felfedezése után kapott szárnyra, nagyrészt a sajtónak köszönhetően. Howard Carter archeológus Lord Carnarvon nevű gazdag támogatója segítségével éveken át kutatta a fáraó nyughelyét, mígnem 1922 novemberében végre rábukkant a kincseket rejtő sír bejáratára, melyen a fáma szerint a következő felirat állt: „A halál szárnya meglegyinti azt, aki megzavarja a fáraó álmát.” Carterék azonban figyelmen kívül hagyták a figyelmeztetést. A tények magukért beszélnek: a feltárásban résztvevők közül többen meghaltak. Egészen pontosan hatan, az elkövetkező tíz éven belül. Elsőként Lord Carnarvon távozott az élők sorából: egy elfertőződött szúnyogcsípés vitte el. A legenda szerint haláltusája közben Tutanhamon nevét kiabálta, és halála pillanatában Kairó összes fénye kialudt. A többiek tüdejében boncolás során olyan spórákat találtak, amiket a sírkamrában lélegezhettek be, de egyáltalán nem biztos, hogy ez végzett velük. A sajtó több különböző esetet is kapcsolatba hozott az átokkal, ezek között voltak olyanok, akik csupán rokonságban vagy ismeretségben álltak a kutatócsoport egy-egy tagjával. Maga Carter még 17 évig élt – pedig ki lehetett volna méltóbb a fáraó átkára?