Az első ember az űrben

Ahogy a nagy történelmi eseményeket általában, Gagarin űrrepülését is számos legenda övezi – nehéz kiigazodni közöttük, eldönteni, hogy mi igaz, és mi nem. A The Explorer magazin legújabb számában feltárja, mi is történt pontosan akkor, amikor először járt ember az űrben.

„Holnap elsőként hagyod el a Földet, Jurka” – mondta Gagarinnak a start előestéjén Szergej Pavlovics Koroljov, akit haláláig csak a „Főkonstruktőrként” volt szabad a világ előtt megnevezni. Az akkori idők hozsannáiban természetesen nem szerepelhetett az a kb. 60%-os valószínűség, amelyet a Vosztok-előkísérletek alapján várni lehetett az első űrrepülés sikerére. A hét Korabl-Szputnyik (magyarul szputnyik űrhajó, a Vosztok „lánykori” neve) közül kettő eleve nem érte el a Föld körüli pályát, egy űrhajó orientációs hiba miatt évekig a világűrben rekedt, majd megsemmisült, egy példány pedig a légkörbe való visszaérkezéskor égett el. Három korai Vosztok tért vissza sikeresen a Földre, de a végső, zöld jelet Gagarin részére csak az 1961. márciusi két főpróbás repülés adta meg. A még élő szemtanúk elmondták, hogy a hangulat meglehetősen feszült és ideges volt azon az áprilisi reggelen. Az idegesség érthető volt, hiszen az első repülés előtt sokat vitatkoztak azon, hogyan fogja lelkileg elviselni az ember az űrutazást.

Elsőnek lenni
A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy az első Föld körüli repülésre egy hattagú – bár állandóan változó összetételű – csoport készült, 1960 októbere óta. Közülük, 1961. január 18-án hárman – Jurij Gagarin, German Tyitov és Grigorij Nyeljubov – kezdte meg a végső, speciális felkészülést a Vosztok-űrrepülésre. Nyikolaj Kamanyin tábornok, az űrhajósok parancsnoka arról is beszámolt, hogy nem sokkal a startra kijelölt nap előtt felhívta őt Versinyin, a légierő marsallja, aki olyan értesítést kapott, hogy az amerikaiak állítólag április 28-áig felbocsátják első emberszállító űrhajójukat. A marsallt Kamanyin megnyugtatta, hogy a Vosztokot feltétlenül elindítják 11-én vagy 12-én.
Az értesülés nem volt pontos, mert noha a NASA – Alan Shepard támogatásával – kitartóan ostromolta Wernher von Braunt, hogy az 1961. március 24-ére tervezett kísérletben ne csak a Mercury-űrhajó hordozórakétájának, a Redstone-nak a főpróbája legyen, hanem indítsák el egy negyedórás űrugrásra az első amerikai űrhajóst is, von Braun ragaszkodott az utolsó ember nélküli próbához a Redstone rakétával. Így vesztette el Alan Shepard azt a lehetőséget, hogy három hetet verjen Gagarinra, és ő legyen az első ember az űrben.
A világűrt azonban a légkörtől nem választja el valamiféle pontosan meghatározható határvonal. A mostanában divatos 100 km-es korlát – az X-díj által meghatározott határvonal, amelyet a SpaceShipOne sikerrel repült át – mindössze elméleti, pontosabban egy matematikailag kifejezett érték, amelyet kerek volta miatt fogadnak el. Logikusabb lenne – és mi magyarok is büszkék lehetnénk rá –, ha a Karman-line-t, azaz a magyar származású Kármán Tódorról elnevezett határvonalat használnánk a világűr és a légtér elválasztására. Ez 50 mérföldet, 80 km-es magasságot jelentene. Az bizonyos, hogy ebben a magasságban már nem tudna egy mesterséges égitest egyetlen keringést sem megtenni bolygónk körül a légkör erőteljes fékezése miatt.
A szovjetek félelme tehát alaptalan volt, legalábbis a funkcionalitás szempontjából, de nem is törődtek holmi űrjogi okoskodásokkal. Teljes győzelmet akartak, elsők lenni az űrben mindenáron, és még egy ilyen kis amerikai „űrugrándozás” sem előzhette meg űrhajósukat.
A Redstone rakéta teljesítménye messze elmaradt a Vosztokétól, nem volt elegendő a Föld körüli pálya eléréséhez. Bár Kennedy elnök a május 5-ei sikeres űrugrás után a „The first American in Space” kitüntetéssel jutalmazta Shepardöt, az igazi elsőség mégiscsak a Szovjetunióé lett.
Másnap az utolsó szputnyik űrhajó egy Föld körüli keringés után leszállt az Ivan Ivanovics nevű bábuűrhajóssal és a Zvjozdocska nevű kutyával. Kamanyin tehát nyugodtan aludhatott és ígérhetett, a szovjet elsőség már semmiképpen sem forgott veszélyben. Az egykori szovjet propaganda alaposan ki is használta az egyébként kétségtelenül világra szóló sikert. De most térjünk vissza a Vosztok indításához.