A halott zóna kialakulásáról sajnos az ember tehet; ugyanis a Mississippi folyó által szállított szennyeződéssel jut az öbölbe az a rengeteg káros vegyi anyag, amely az élővilág pusztulását okozza. A veszélyes szennyezés a folyó hatalmas vízgyűjtő területén számos partszakaszról kap utánpótlást, így kukoricaföldekről, víztisztító üzemekből, olajfoltos parkolókból, vagy akár golfpályákról is.
A Mexikói-öbölben már 25 éve folyamatosan végeznek átfogó tengertani megfigyeléseket. Legutóbb júniusban, Steve DiMarco oceanográfus vezetésével a texasi A&M Egyetem kutatói vizsgálták a halott zónát. Méréseik kimutatták, hogy ma körülbelül 8500 négyzetkilométernyi az ún. anoxiás, tehát az élővilág létezéséhez szükséges oxigén nélküli, halott zóna területe. Az oxigénhiányos területek kialakulását felgyorsító speciális hidrológiai körülmény, hogy a viszonylag zárt Mexikói-öbölben igen lassú a vízcsere.
Oxigénhiányos (hipoxiás), vagy oxigénmentes (anoxiás) terület egyébként akkor alakulhat ki az óceánokban, amikor a tengervíz oxigénszintje a vízbe került nagymennyiségű szerves anyag ( elsősorban a nitrátok) bakteriális lebontása miatt, vészesen alacsonyra csökken. Súlyosabb esetben az oxigénhiány elpusztítja a tengeri növény és állatvilág legnagyobb részét. Az így kialakult élet nélküli területet hívják az oceanográfusok halott zónának.
„Jelenleg rekord mennyiségű szennyezett víz folyik a Mexikói-öbölbe a Mississippi folyóból. Ezért még az idei évben jelentősen tovább növekedhet a halott zóna területe” – nyilatkozta DiMarco. Ez a káros jelenség azzal a veszéllyel fenyeget, hogy az öbölben minden idők legnagyobb életnélküli, kihalt zónája alakulhat ki. „A helyzet Louisiana állam partjainál a legrosszabb, mivel itt ömlik be legnagyobb mennyiségben a szennyezett folyóvíz a tengerbe” – tette hozzá a kutatási projekt vezetője. Mindehhez tudnunk kell, hogy immár évtizedek óta a térségben folytatott kiterjedt olajbányászat és partvidéki intenzív mezőgazdasági művelés miatt, a Karib-tenger és a Mexikói-öböl tekinthető a világtenger legszennyezettebb területének.
A kutatók azt is kimutatták, hogy az öböl vizében az utóbbi 50 évben megháromszorozódott a nitrogén mennyisége. DiMarco és kutatócsoportja úgy tervezi, hogy augusztus végén ismét visszatér a halálzóna területére, hogy további adatokat gyűjtsön a tengervíz állapotáról. A legutóbbi mérési sorozat alkalmával 10 kutatóval dolgozott együtt, akik közül legtöbben a texasi egyetem végzős diákjai voltak. Az expedíciót a NOAA (Nemzeti Óceán és Légkör Hivatal) támogatja.