Ma 2024. 11. 22., Cecília napja van |
Utazz el! Éld át! Írd meg!EXPLORERS WANTED! Keressük a világ legbátrabb utazóit, legvadabb fotóit / videóit, legvagányabb bloggereit. Jelentkezni az info@explorergroup.hu e-mail címen lehet. A felfedezők köztünk vannak! |
Az élet fái
2011-02-17 | Utoljára módosítva: 2011-02-28 12:04:00
Szerz(ők): Németh Krisztina | Fotós(ok): Németh Krisztina A mentawai sámánok Indonéziában létezik egy elszigetelt, különös dzsungelsziget, Siberut. A lakók hiszik, hogy mindennek lelke van, az állatoktól az emberekig, a növényektől a sziklákig. És csak akkor mennek jól a dolgok, ha mindezek között töretlen a harmónia. Az ember és a természet egyensúlya fölött a sámánok őrködnek. Az ő kötelességük, hogy megőrizzék az összhangot a dzsungel és annak lakói között. A sámán, mentawai nyelven „sikerei”, egy személyben gyógyfűkereskedő és tiszteletben álló gyógyító, a mindenben létező lelkek médiuma, az esőerdő őrzője. A mentawai sámánokhoz nem egyszerű eljutni, tekintettel arra, hogy a mind a mai napig természeti életmódot folytató törzsek mélyen a sziget belsejében élnek. Így a hosszú, gyomorforgató kompozást követően még néhány órás kenu-, majd gyalogút vár rám, hogy megérkezzek a varázsló, Teokapi házába, ahol belekóstolhatok az ott élők mindennapjaiba. A dzsungelen át vezető gyalogtúra embert próbáló, hatalmas erőfeszítést és ügyességet kíván. Az őserdő Siberuton pokolian párás és nedves. Ahogy a vékony, csúszós fatörzseken egyensúlyozva haladunk, elkélne némi kötéltáncos tapasztalat, máskor térdig süppedünk az ingoványban – még jó, hogy hoztam gumicsizmát. Teokapi hajléka Messze egymástól, elszórtan a dzsungel mélyén, a folyók és patakok mentén magasodnak a cölöpökre épült mentawai házak, amelyek egy-egy klán társadalmi életének és ünnepi szertartásainak központi helyszínéül szolgálnak. A ház, helyi nevén „uma” lakószintjén az emberek, a sámán és családja, lent pedig a disznók és egyéb háziállatok laknak. Az uma háztartása A napi munkát egyforma arányban osztják fel az asszony és a férfi között. A férfiak vadásznak, a nők halásznak, vagyis halat, rákot, kagylót merítenek hálóval a folyóból. A halak megtévesztése céljából levélszoknyát öltenek, hogy a vízben állva a halak azt higgyék róluk, hogy fák, nem pedig rájuk leselkedő veszély. A cikk folytatását a The Explorer 2011 február-márciusi számában olvashatod.
|
Keresés |