A manhattani Akropolisz

Herman Wouk, a neves amerikai író szerint a Columbia University egy kettős varázs színhelye: „a jelen legszebb pillanataiért csak ki kell lépni az egyetem kapuján, míg az emberi történelem legfontosabb eredményeiért csak be kell sétálni azokon”. Nem járt messze az igazságtól, hiszen a Columbia a nyüzsgő metropolisz, New York szívében helyezkedik el, és a város lendülete könnyen átszűrődik az egyetem falain.

A Columbia University egy amerikai magánegyetem, az Ivy League prominens tagja. Az egyetem legtöbb épülete New York City legforgalmasabb kerületében, Manhattanben helyezkedik el. Az intézményt King’s College néven alapította az angol egyház, és 1754-ben kapott szabadalomlevelet II. György angol királytól. A kollégium New York városának első ilyen jellegű intézménye volt, és a brit korona tizenhárom gyarmatában is csupán négy egyetem létezett előtte. A függetlenségi háború után rövid ideig a város irányítása alá került, ám 1787-től kezdve egy választott testület igazgatta az egyetemet. Mára több mint húsz különböző iskolája és tudományos intézete van.

A Columbia University számos kulturális és történelmi fordulópont helyszíne volt. Az 1920-as években itt született meg az FM-rádiózás, és a modern genetika alapjait is az egyetemen kutatók fektették le. Az amerikai egyetemek között elsőként a Columbia indított kurzusokat olyan területeken, mint a politológia, az antropológia vagy a műemlékvédelem. A Manhattan-terv, amely az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada atomfegyver kifejlesztésére szolgáló közös vállalkozása volt, szintén az egyetem falain belül körvonalazódott: az uránium maghasadását először Észak-Amerikában az egyetem laboratóriumában vitték véghez. De jó néhány irodalmi és kulturális mozgalmat is itt hívtak életre: az 1920-as években itt indult a Harlem reneszánsza, a II. Világháború után pedig a Columbia University volt a beat-mozgalom bölcsője.

A világ legrangosabb újságírói kitüntetése, a Pulitzer-díj is az egyetemhez köthető. A magyar származású amerikai sajtómágnás, Pulitzer József nevét viselő díjat ugyanis egy olyan független bizottság ítéli oda, amelyet a Columbia University Újságírói Kara igazgat. A XIX. század végén alapított díj a kiemelkedő újságírói, irodalmi és zenei teljesítményeket honorálja.

Az egyetem hagyományosan az amerikai politikusok egyik kiindulópontja. Itt tanult jogot két későbbi elnök, Theodore Roosevelt és Franklin D. Roosevelt. Az ország vezetése előtt Dwight D. Eisenhower a Columbia University-t irányította. Számos szenátor és kongresszusi képviselő mellett a jelenlegi demokrata elnökjelölt, Barack Obama is itt végzett. Az egyetemhez nyolcvanhét Nobel-díjas kutató és szakember neve köthető.

Az egyetem története
Az egyetem gondolata az 1750-es években merült fel először, mikor helyi, a Yale Egyetemen végzett diákok és az angol egyház képviselői értesültek arról, hogy a Hudson-folyó másik oldalán a presbiteriánusok megalapították a mai Princeton University elődjét. Attól tartottak, hogy New York városa hátrányba kerül a művelődés terén, ezért 1754-ben létrehozták „rivális” iskolájukat, a King’s College-t. Csupán három évvel később a Columbia megalapította orvosi fakultását, amely az amerikai felsőoktatási intézmények közül elsőként doktori címet adományozott végzőseinek. A függetlenségi háború idején az egyetem fejlődése kissé lelassult. 1776-tól kezdve kapui nyolc éven keresztül zárva maradtak, de az egyetem szakemberei továbbra is fontos szerepet vállaltak a fejlődő amerikai közéletben. Az egyetemen 1784-ben újraindult az oktatás, immár Columbia College néven.

A XIX. század második felére a Columbia egy igazi, modern intézménnyé fejlődött. 1858-ban megalakult a jogi fakultás, a Columbia School of Law. Az Egyesült Államok első bányásziskolája, a mai Fu Foundation School of Engineering elődje 1864-ben alakult meg, és tizenegy évvel később kiadta a Columbia első Ph.D. diplomáját.

1890-ben Seth Low elnök nagy tervekkel lépett az egyetem élére: az egyetem kisebb, különálló és versengő intézményeit összefogta, és egy központi adminisztráció részeivé tette őket. 1889-ben a Columbia University beépítette a Barnard College-t, az egyetem máig működő női kollégiumát. A tiszta tudományok, a filozófia és a társadalmi tudományok oktatása óriási fejlődésnek indult, a Columbia a XX. századra egy igazi szellemi műhellyé alakult. Mai nevét 1896-ban hagyta jóvá az igazgató testület.

A cikk folytatását az Explorer Magazin 2008. júliusi számában olvashatja!