Cambridge

Vajon a város nevének hallatán Önnek mi jut eszébe? Valószínűleg kevesen említenek mást elsőre, mint az egyetemet. És azt tudták, hogy a másik, nem kevésbé híres egyetemváros, Oxford és Cambridge közti ellentét valamikor a XIII. század elején kezdődött?  És azt, hogy Cambridge város lakóinak közel egynegyede egyetemista? Az évszázadok alatt világhírűvé vált egyetem ma már elválaszthatatlan része a városnak, nem egyszerűen egy oktatási intézmény, hanem múzeumaival, parkjaival, műemlékeivel a város maga.

Cambridge területén már a Római Birodalom terjeszkedését megelőzően is voltak kisebb települések. A rómaiak ma is látható utakat, falakat és egy jelentős regionális kereskedelmi központot hagytak maguk mögött. A viking hódítók Kr.u. 875 körül érkeztek a környékre, és aktív kereskedelmüknek köszönhetően a város jelentősége rövid idő alatt még tovább nőtt. A 875-ös év azonban nem csak emiatt volt jelentős Cambridge történelmében, a korabeli krónikák is ekkor említik először a hidat a Granta folyón. Így lett a város neve kezdetben Grentabrige vagy Cantebrigge, ami évszázadok során szép lassan Cambridge-re változott, de a folyót emiatt nem keresztelték át rögtön, sokan még napjainkban is Granta néven említik.

A viking időszakot követően a XI. század elején az angolok rövid időre visszatértek a hatalomba, ebből az időszakból származik St. Benedict templom (1025) a Benet Streeten. Két évvel azután, hogy a normandiai Hódító Vilmos térdre kényszerítette Angliát, és legyőzte II. Harold angol királyt, 1068-ban egy várat építtetett a Castle Hillen. Ebből az időből származik a város másik nevezetessége, a ma is kifogástalan állapotban látható Kerek templom (Round Church) a Bridge Street és Round Church Street sarkán.

Az egyetem alapítása
Bármilyen meglepően hangzik, az egyetemet Cambridge-ben oxfordi diákok alapították. 1209-ben Oxfordban a király jóváhagyásával két diákot ítéltek akasztásra helyi elöljáróságok egy nő lemészárlásáért. Kétséges volt azonban, hogy a valódi tettesek kerültek-e bitóra, így a zavargásokkal kísért kivégzés után a tiltakozó diákok jelentős részének menekülni kellett a városból. Sokan érkeztek az ekkor már kezdetleges iskolával rendelkező Cambridge-be, ahol házakat béreltek, melyek rövidesen bentlakásos iskolaként, kollégiumként kezdtek működni. 1226-ra a diákok száma úgy megnövekedett, hogy önálló intézményt alapíthattak, amelyben rendszeres volt az oktatás, bár az órákat ekkor még elsősorban maguk a diákok tartották. Azonban a Cambridge lakóival sem volt feszültségmentes a kapcsolat, az épületeket bérbeadók gyakran aránytalanul sokat kértek az albérletért és az étkezésekért. A helyzetet III. Henrik király rendezte rendeleteivel, amelyekkel védelme alá vonta a diákokat, és szabályozta az oktatáshoz szükséges tudományos fokozatokat is.

A cikk folytatását az Explorer Magazin 2008. márciusi számában olvashatják!