Ma 2024. 11. 22., Cecília napja van |
Utazz el! Éld át! Írd meg!EXPLORERS WANTED! Keressük a világ legbátrabb utazóit, legvadabb fotóit / videóit, legvagányabb bloggereit. Jelentkezni az info@explorergroup.hu e-mail címen lehet. A felfedezők köztünk vannak! |
HelsinkiFőváros a természetben
2009-04-28 | Utoljára módosítva: 2011-04-19 14:25:06
Szerz(ők): dr. Drávucz Péter | Fotós(ok): dr. Drávucz Péter Tisztaság, jó levegõ, nyugalom, a természet és az épített emberi környezet harmóniája – ilyennek ismerjük Finnországot. Ezek a jelzõk valóban tökéletesen ráillenek öreg kontinensünk legészakibb fõvárosára, Helsinkire is. Friss, sós tengeri levegõbõl bõven akad Helsinki kompkikötõjében. Szippantok is belõle egy nagyot, és nézem, amint egy komp éppen elindul a Finnöböl túlsó partjára, a nyolcvan kilométernyire lévõ észt fõvárosba, Tallinnba. A jármû teljesen megtelt emberekkel. A „szolgáltatás” iránti érdeklõdés érthetõ, másfél órás út után az itteninél barátságosabb észtországi alkoholárak derítik majd fel finn barátainkat. Ami a két város további szimbiózisát illeti, Helsinki furcsamód éppen Tallinn-nak köszönheti „létét”. I. Gusztáv svéd király ugyanis Tallinn, a rivális Hanza-város befolyását csökkenteni akarván, 1550-ben finn alattvalóinak – Finnország hatszáz éven keresztül a svéd birodalom része volt – elrendelte egy új város alapítását. Az így megszületett Helsinki (svédül Helsingfors) eredeti helye még kicsit távolabb volt a tengertõl, és majd csak két emberöltõ elteltével húzódtak az alapítók leszármazottai a partra, a kevésbé mocsaras jelenlegi területre. Helsinki talán éppen a tenger felõl adja legszebb, leglenyûgözõbb formáját. Sirályok követik a kis szigetek, öblök között manõverezõ kompokat, melyek vitorlások, csónakok között siklanak be a kikötõbe, vagy navigálnak ki a nyílt vízre. A távolban nagy hajók szelik a hullámokat. Nyáron a nap sugaraival simogatja, télen a hó fehér lepelbe öltözteti a város elõtt õrt álló Suomenlinna erõd falait. A hat kis szigetre épült tengeri erõdítményt még a svédek emelték a XVIII. században, késõbb „Észak Gibraltárjaként” is emlegették. A Suomenlinna erõdöt manapság már csak a kirándulók hada lepi el. Falairól letekintve a külföldiek telente jókat vitatkoznak azon, hogy mi is az, amit látnak: hómezõ vagy befagyott tengerrész... A várost ölelõ tengeri világra méltóságteljesen tekint le a gránitsziklára épült helsinki katedrális, a Suukiro. A hófehéren csillogó, zöld kupolájú lutheránus katedrális elõtti tér közismert találkahely. Fõlépcsõjérõl nagyszerû panoráma tárul elénk, amit a villamosok csilingelése fest alá. Helsinki másik két meghatározó temploma közül az Uszpenszkijszékesegyház a XIX. században, a cári uralom alatt épült. Ez Európa legnagyobb olyan görögkeleti temploma, amely nem ortodox ország területén található. A Sziklatemplomot – ezt az üvegtetõvel borított, sziklába süllyesztett pazar építményt – 1969-ben alkotta meg két fivér, Timo és Toumo Suomalainen. Az építészek egy gránittömb közepét kirobbantották, majd erre jött az üveg-réz kupola. Elképesztõ akusztikája folytán nem csupán istentiszteleteknek, hanem koncerteknek, elõadásoknak is helyet ad. A cikk folytatását az Explorer Magazin 2007. februári számában olvashatják!
|
Keresés |