Ma 2024. 11. 22., Cecília napja van |
Utazz el! Éld át! Írd meg!EXPLORERS WANTED! Keressük a világ legbátrabb utazóit, legvadabb fotóit / videóit, legvagányabb bloggereit. Jelentkezni az info@explorergroup.hu e-mail címen lehet. A felfedezők köztünk vannak! |
Farsang Jósvafőn
2009-04-28 | Utoljára módosítva: 2009-04-28 14:46:20
Szerz(ők): Molnár Kata Orsolya, Csiszár Mária Talán sok faluban elfelejtõdtek a régi szokások, Jósvafõn azonban tudják még, hogyan kell kiûzni a telet. Télúrfit nyárra barlanglakásba szállásolják, egy kupica pálinkával melegítik testüket, vidám felvonulással a lelküket! Volt idõ, amikor február havában minden magyar falu lakója a tavaszváró farsangi mulatságra készült, és számtalan módon igyekezett minél messzebbre ûzni a nagy hideggel és olykor méteres hóval járó évszakot. Igen elterjedt volt a telet szimbolizáló szalmabábu hóba temetése, elégetése, olykor vízbe fojtása, vagy éppen az álarcos, tréfás felvonulások, mint például a busójárás vagy a bakkuszjárás. A kántálás, a köszöntés az újévi jókívánságokhoz hasonló jelentõséggel bírt. A legények ez idõ tájt olyan ügyességi próbákat álltak ki, mint a gúnárnyakszakítás vagy a kakasütés, míg a leányokra a jó házasság és gyermekáldás érdekében vesszõzés várt. Amilyen csendes és befelé figyelõ volt a húsvét elõtti 40 napos böjt, olyan hangos és féktelen az azt megelõzõ farsang. A népszokások ugyan idõvel elhalványodtak, a hagyományõrzés azonban ma is fontos részét képezi egy faluközösség összetartásának. Jósvafõn, ezen az apró, borsodi településen, immár tizedik alkalommal rendezték meg a hamvazószerdát megelõzõ utolsó hétvégén, vagyis a „farsang farkán” sorra kerülõ mulatságot. A téltemetés idén is disznóvágással és annak kellemes hajnali, pálinkás hagyományával kezdõdött. A húsosfazekak körüli munkálatokban a falu apraja-nagyja részt vett. Még ennél is keményebben kellett dolgozniuk azonban a tél kiûzésén. Mindannyian cintányért, sípot, dobot, kereplõt és ijesztõ maszkokat ragadtak, hogy ezzel a furcsa felvonulással ûzzék ki falujukból legalább egy évre a telet. A saját készítésû jelmezben vonuló maskarásokat zene kísérte egészen a település névadó forrásáig, „Jósva-fõig”. Itt aztán a Tavasztündér segítségével a fehér arcú Télúrfit a Baradla Alsó-barlangjába zárták, majd a szintén õt szimbolizáló, szalmából és rongyokból készült bábut elégették. A tél fölötti gyõzelmüket végül zenével, énekkel, tánccal, tûzzsonglõrködéssel és természetesen lakomával ünnepelték: a farsangi asztalt roskadásig pakolták a disznótor finomságaival, valamint az elmaradhatatlan fánkkal és süteményekkel. A cikk folytatását az Explorer Magazin 2007. februári számában olvashatják!
Relevant Content |
Keresés |