Ma 2024. 11. 22.,
Cecília napja van

Utazz el! Éld át! Írd meg!

EXPLORERS WANTED! Keressük a világ legbátrabb utazóit, legvadabb fotóit / videóit, legvagányabb bloggereit. Jelentkezni az info@explorergroup.hu e-mail címen lehet.

A felfedezők köztünk vannak!

  • strict warning: Declaration of views_handler_argument::init() should be compatible with views_handler::init(&$view, $options) in /home/ecomedia/public_html/travel.explorerworld.hu/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_argument.inc on line 0.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter::options_validate() should be compatible with views_handler::options_validate($form, &$form_state) in /home/ecomedia/public_html/travel.explorerworld.hu/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter.inc on line 0.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter::options_submit() should be compatible with views_handler::options_submit($form, &$form_state) in /home/ecomedia/public_html/travel.explorerworld.hu/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter.inc on line 0.
  • strict warning: Declaration of views_handler_filter_boolean_operator::value_validate() should be compatible with views_handler_filter::value_validate($form, &$form_state) in /home/ecomedia/public_html/travel.explorerworld.hu/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_filter_boolean_operator.inc on line 0.
  • strict warning: Declaration of views_plugin_style_default::options() should be compatible with views_object::options() in /home/ecomedia/public_html/travel.explorerworld.hu/sites/all/modules/views/plugins/views_plugin_style_default.inc on line 0.
  • strict warning: Declaration of views_plugin_row::options_validate() should be compatible with views_plugin::options_validate(&$form, &$form_state) in /home/ecomedia/public_html/travel.explorerworld.hu/sites/all/modules/views/plugins/views_plugin_row.inc on line 0.
  • strict warning: Declaration of views_plugin_row::options_submit() should be compatible with views_plugin::options_submit(&$form, &$form_state) in /home/ecomedia/public_html/travel.explorerworld.hu/sites/all/modules/views/plugins/views_plugin_row.inc on line 0.
  • user warning: UPDATE command denied to user 'exptravel'@'localhost' for table 'cache_block' query: UPDATE cache_block SET data = 'a:2:{s:7:\"subject\";s:16:\"Relevant Content\";s:7:\"content\";s:569:\"<div class=\"item-list\"><ul><li class=\"first\"><a href=\"/cikkek/harangszo-vilag-vegen\">Harangszó a világ végén</a></li>\n<li><a href=\"/cikkek/nok-az-orok-jeg-birodalmaban-iii\">Nők az örök jég birodalmában III.</a></li>\n<li><a href=\"/cikkek/dokumentumfilm-jegben-rekedt-felfedezorol\">Dokumentumfilm a jégben rekedt felfedezőről</a></li>\n<li><a href=\"/cikkek/nok-az-orok-jeg-birodalmaban-ii\">Nők az örök jég birodalmában II.</a></li>\n<li class=\"last\"><a href=\"/cikkek/egy-lehetseges-eldorado-paititi\">Egy lehetséges Eldorádó: Paititi</a></li>\n</ul></div>\";}', created = 1732255530, expire = -1, headers = '', serialized = 1 WHERE cid = 'relevant_content:cikkek:explorert:hu:r.1:http://travel.explorerworld.hu/cikkek/kek-bolygo' in /home/ecomedia/public_html/travel.explorerworld.hu/includes/cache.inc on line 109.
  • user warning: UPDATE command denied to user 'exptravel'@'localhost' for table 'cache_block' query: UPDATE cache_block SET data = 'a:2:{s:7:\"subject\";s:16:\"Relevant Content\";s:7:\"content\";s:659:\"<div class=\"item-list\"><ul><li class=\"first\"><a href=\"/hirek/japan-balnavadaszoknak-adja-helyreallitasra-szant-tamogatasokat\">Japán a bálnavadászoknak adja a helyreállításra szánt támogatásokat</a></li>\n<li><a href=\"/hirek/16-evesen-az-antarktiszon\">16 évesen az Antarktiszon</a></li>\n<li><a href=\"/hirek/india-felallitja-harmadik-antarktiszi-kutatoallomasat\">India felállítja a harmadik antarktiszi kutatóállomását</a></li>\n<li><a href=\"/hirek/rekordkiserlet-az-antarktiszon\">Rekordkísérlet az Antarktiszon</a></li>\n<li class=\"last\"><a href=\"/hirek/ujraelni-tortenelmi-expediciot\">Újraélni a történelmi expedíciót</a></li>\n</ul></div>\";}', created = 1732255530, expire = -1, headers = '', serialized = 1 WHERE cid = 'relevant_content:hirek:explorert:hu:r.1:http://travel.explorerworld.hu/cikkek/kek-bolygo' in /home/ecomedia/public_html/travel.explorerworld.hu/includes/cache.inc on line 109.

A kék bolygó

2009-02-24 | Utoljára módosítva: 2011-04-19 14:36:27
Szerz(ők): Dóci Gabriella | Fotós(ok): Dóci Gabriella, Greenpeace

Az űrből nézve földünk egy gyönyörű kék köntösbe burkolózott bolygó, ahol a kontinensek eltörpülnek az őket körülölelő hatalmas óceánok mellett. A víz nyújtott otthont az első élőlényeknek a földön, és a földi életformák 80 %-át ma is az óceánok hullámai takarják, állandó pulzálásukkal tartva fenn a természetes erők körforgását.

A tengerek létfontosságú energiát és táplálékot biztosítanak számunkra, és az óriási víztömeg fo-lyamatos körforgásának köszönhetjük oxigénkészleteink felét, miközben az óceánok egyúttal az időjárás és a természetes energia áramlását is irányítják. Ez az, ami bolygónkat lakhatóvá teszi.

Óceánok nélkül nem lenne élet a földön. Mégis, az ember az egyetlen lény, aki befolyásolni képes ezt a hatalmas, lüktető erőt, ami minden élet forrása. Apró félistenek, élet-halál urai vagyunk, akik talán nem is látják, nem is értik pusztító erejük következményeit. Hatásunk vizeinkre éppolyan döntő, mint amennyire, most még, láthatatlan. Meg kell védenünk óceánjainkat – az embertől. Hiszen nélkülük mi sem létezhetünk tovább.

Túlhalászás
Évszázadokig a tengereket olyan kimeríthetetlen forrásnak tekintettük, amelyből az ember annyit vehet el, amennyit csak kíván. Mára azonban szembe kell néznünk a ténnyel, hogy tengeri készle-teink nem korlátlanok – egyre többen és többen harcolnak egyre kevesebb halért. Az eredmény: számos tengeri faj a kihalás szélre került. Ha nem vetünk véget ennek a folyamatnak, vizeink ki-ürülnek. Ipari hajók, úszó üzemek pásztázzák a tengereket, és amint zsákmányra bukkannak, haj-szálpontosan bemérik és kifogják a halrajokat. Ezek a hajóflották felborították az óceánok ökoló-giai egyensúlyát. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a sárgaúszójú tonhal és az atlanti nagyszemű tonhal 3-5 éven belül örökre kipusztulhat, ha nem korlátozzuk a kihalászott halmeny-nyiséget. A kihalás veszélye fenyegeti a kardhalat, a tőkehalat, az óriási laposhalat, a ráját és a le-pényhalat is. A „modern” ember már nem a fenntartható fejlődés jegyében halászik. A halászflot-ták sokkal több halat fognak ki, mint amit a természet pótolni képes.  Az óriáshajók úszó gyárte-lepein még a tengereken képesek feldolgozni, becsomagolni és hűtőkamrákba helyezni a kifogott halakat. A tenger élőlényeinek esélyük sincs a menekülésre.

A túlhalászás nemcsak a vízi élővilág túlélési esélyeit fenyegeti, de emberek millióinak megélheté-sét is veszélyezteti egyben. A nyugati világ modern flottái saját felségvizeik kiaknázása utána új, még érintetlen afrikai és csendes-óceáni halászterületek felkutatását kezdte meg. A szabályokat semmibe vevő kalózhajók a világ legszegényebb régióit fosztják meg bevételeiktől, és veszélyeztetik élelmiszer-ellátásukat. A legálisan működő hajók pedig csekély mértékben gyarapítják csak az afrikai és csendes-óceáni államok nemzeti bevételeit. A csendes-óceáni népcsoportok sok évszá-zada hagyományos halászati módszerekkel szerzik táplálékukat. Ezek a módszerek hosszú távon is fenntartható halászatot biztosítottak számukra. A főként helyi tulajdonosú halászhajókból álló flotta 200 ezer tonna tonhalat fog ki itt évente. Egyre növekszik azonban az olyan halászflották száma, amelyek messziről érkeznek ebbe a régióba, és évente 1,8 millió tonna tonhalat halásznak ki (ez a kifogott összes mennyiség 90 %-a). Kína, Korea, Tajvan, Japán, az Egyesült Államok és az Európai Unió ahelyett, hogy csökkentené halászati kapacitását, miután kiürítették saját tengere-iket, hajóikkal egyszerűen továbbállnak a Csendes-óceánhoz. Mindezeken túl kétségbeejtő a tény, hogy az illegális halászatból nem profitálhatnak a tengerparti közösségek, sőt a mindennapi bete-vőjüktől megfosztva a szegénység és nyomor mélyebb bugyraiba taszítják őket.
Az óceánok jövője és a part menti közösségek életben maradása egyre inkább a lelkiismeretlen ha-lászflották, közvetve pedig a fejlett és fejlődő államok tonhal iránti egyre növekvő étvágyának megzabolázásán múlik.

Pusztító halászat

A tengeri kígyóként tekergő végtelen hálókban fennakadó élőlények egy negyede „hulladék”, va-gyis nem a kifogni kívánt állatfajhoz tartozik. Ezek sorsa szintén a pusztulás. Az ipari méretű ha-lászat ártatlan áldozatait az angolban a „by-catch”, magyarul a „mellékfogás” kifejezéssel illetik. Kevésbé ártatlanul bálnáknak, delfineknek, fókáknak, albatroszoknak és teknősöknek hívják őket.
Az úszó gyártelepként halászó hajók pazarlása mértéktelen. Hatalmas hálóikkal válogatás nélkül fogják ki a tenger mélyén élő halakat. A feleslegesnek bizonyult zsákmányt sok esetben félholtan vagy holtan dobják vissza a tengerekbe. Számos garnélarákot kereső halászhajó esetében a kifo-gott mennyiség 90 %-a mellékfogás. A gyilkos hajók tengeri madarakat, teknősöket, delfineket pusztítanak el, sokszor óriási mennyiségben.
A mellékfogással kapcsolatos becslések különböző képet festenek arról, mekkora is a probléma. A legfrissebb riportok szerint a világon folytatott halászatnak 8 %-a mellékfogás, korábbi adatok szerint ez az arány akár a 25 %-ot is elérheti. A probléma súlyossága felbecsülhetetlen.
A különböző halászati módszerek, különböző fajok mellékfogásához járulnak hozzá. A hálók megfojtják a delfineket és a bálnákat, a fenékzsinóros halászat a madarak pusztulásával jár, a vo-nóhálós halászat pedig tengeri ökoszisztémákat semmisít meg.
Becslések szerint 100 millió cápát és ráját fognak ki és dobnak vissza évente a tengerbe. A tonhal-ra specializálódott halászat, amely a múltban nagyon sok delfint pusztított el, még mindig renge-teg cápa haláláért felelős. Körülbelül 300 ezer cet pusztul el évente, mert képtelen kiszabadulni a halászhálóból.
Ne feledjük, hogy nemcsak a víziállatok vannak veszélyben. A fenékzsinóros, illetve fenékhorgos halászat során alkalmazott speciális halászzsinórok tengeri madarak ezreit pusztítják el. A mada-rak a hosszú halászzsinór végére akasztott csalétkekért buknak a víz alá, bekapják azokat a kam-póval együtt, majd megfulladnak. Több mint 100 ezer albatrosz pusztul el így évente, míg számos madárfajt a kihalás fenyeget.
A vonóhálós halászat a legpusztítóbb módszer, mivel alkalmazásával felszántják a tenger fenekét, minden ott élő élőlényt letarolva. Ez az időközben betiltott halászati módszer rengeteg mellékfo-gással jár. Egy húzással a tengeraljzat élővilágának 20 %-át tudják megsemmisíteni.

Szennyezések
Évtizedek óta az ipar veszélyeshulladék-tárolóként használja óceánjainkat. Vegyszereket, nehéz-fémeket, növényvédő szereket és más szennyező anyagokat zúdítanak meggondolatlanul az óceá-nok mélyére, közvetlenül veszélyeztetve annak élővilágát, az érzékeny tengeri ökoszisztémát. Azonban nemcsak illegálisan a tengerbe öntött szemétről van szó.

A cikk folytatását az Explorer Magazin 2008. novemberi számában olvashatja!

További információ
http://www.greenpeace.hu
Azokat, akik tevékenyen is részt kívánnak venni a szervezet munkájában, szeretettel várja a Greenpeace aktivistái és támogató toborzói csapatába!

 

Cikkek a magazinból

Sorry, you need to install flash to see this content.