Túrák a világ legszebb vulkánjain III./2.

Egy vulkán illata

Egy vulkáni kráterben éjszakázni nem mindennapos élmény. Különösen, ha még úszómedence is van...

Márpedig Pozzuoli kempingje ilyen helyen található a Solfatara vulkánnál. Bár vendéglátóink a régiek, a táj mindig tartogat valami újat számomra. Ezért is járom végig évről évre Dél-Olaszország vulkánjait.

Évekkel ezelőtt nagyon nem szerettem Nápolyt. Koszos, büdös és zajos. Mégis, mintha valami mindig visszahúzna oda, és ha arrafelé járok, sosem hagyom ki, hogy benézzek a városba. Sajátos a középkori, barokk és jelenkori hangulat egyidejű jelenléte. Az emberek viselkedése, mozgása, az arcok összetéveszthetetlenek, a nápolyi embert azonnal megismerni. Szinte várja az ember, hogy valamelyik sikátorban feltűnjön Piedone, Caputo vagy Cattani felügyelő. Leginkább persze a Csonkakezűhöz hasonló alakok fordulnak meg ott. Alapvető élmény autót vezetni a városban, a káosz totális, mégis van benne rendszer. A közlekedés első áldozata az, aki megpróbál betartani valamilyen otthon megszokott közlekedési szabályt. A közlekedést irányító, mediterrán módra elegáns rendőrök vidáman beszélgetnek egymással és az autósokkal, néha valamelyikük belefúj egyet a sípjába, de az élet megy tovább, és mindenki úgy közlekedik, ahogyan az fizikailag lehetséges.

A fent említett Solfatara (és benne a fantasztikus medence) a Vezúv vulkáni rendszeréhez tartozó Campi Flegrei (Égő Mezők) egyik legaktívabb területét képezi. Jellegzetessége a kénes gőzkibocsátással járó utóvulkáni jelenség, a szolfatára, mely e képződményről kapta a nevét. A kifejezés maga is a latin sulfur (kén) szóból származik. A Solfatara a Vezúv 1198-as parazitavulkáni tevékenysége során keletkezett, de nem tekinthető kialudtnak, ezt a környék jelentős szeizmikus mozgásai és a felszínen látható nagyszámú kigőzölgés, fumarola is bizonyítja. 1538-ban jelentős kitörés zajlott a közelben, ekkor keletkezett a 123 méter magas Monte Nuovo. A kráter belsejét reggel vagy naplementekor érdemes meglátogatni (5 perc séta), ekkor a legszebbek a fények. Az iszapfortyogó is működik, a személyzet gondoskodik róla. Luciano minden reggel tömlőből friss vizet enged bele, hogy az időközben elpárolgott vizet pótolja. Hiába, a nápolyi ember mindig feltalálja magát, és az eső ritka áldás errefelé.

A Vezúv Európa leghírhedtebb vulkánja a földközi-tengeri kőzetlemez és az itáliai kontinentális lemez találkozásánál fekszik, ennek megfelelően aktivitásának természete és magmájának anyaga is jelentősen különbözik dél-olaszországi társaiétól. Napjainkban csendes, de annál kiszámíthatatlanabb, robbanásos kitöréseket produkáló tűzhányó. Az írott történelem során első, ifj. Plinius által feljegyzett kitörése Kr. u. 79-ben zajlott, ekkor pusztította el a környék nagyobb településeit, Pompejit, Herculanaeumot és Stabiae-t. Jelenlegi 1276 méteres magasságát az eddigi utolsó, 1944-es kitörés során nyerte el. A tűzhányó látogatható, a parkolóból húszperces sétával elérhető a kráter pereme, ahonnan betekinthetünk a 200 méter mély kráterbe. A mostani kúp annak az óriási szupervulkánnak a „dédunokája”, amely kataklizmáival a Nápolyi-öböl és a Campi Flegrei létrejöttében is szerepet játszott. A Vezúv igazi időzített bomba, hiszen működési ciklusait figyelembe véve újabb kitörése a nem túlságosan távoli jövőben várható. A vulkán környezetében mintegy hárommillió ember él.

A cikk folytatását a The Explorer legújabb, 2010/3-as számában olvashatja!