Ma 2024. 11. 25., Katalin napja van |
Utazz el! Éld át! Írd meg!EXPLORERS WANTED! Keressük a világ legbátrabb utazóit, legvadabb fotóit / videóit, legvagányabb bloggereit. Jelentkezni az info@explorergroup.hu e-mail címen lehet. A felfedezők köztünk vannak! |
Tihanyi barátlakások
2009-07-15 | Utoljára módosítva: 2009-07-15 12:44:36
Szerz(ők): Rakmányi Ernő | Fotós(ok): Rakmányi Ernő A lágy, tavaszias szél finoman fodrozza a „magyar tenger” víztükrét. A tó élénk türkizes színben játszik, miközben folyamatosan mozgó foltokat képeznek rajta a bárányfelhők árnyékai. Csupán néhány vadkacsa a társaságunk a part menti pihenőhelyen, de ők is tudják, júliusban már megannyi, a mindennapos mókuskerékből szabadulni vágyó család lepi majd el a Tihanyi-félszigetet. Van itt egy hely, nem is olyan messze a hullámok mosta vízparttól, ahol az ember teljesen egymaga lehet. Néhány sziklába vájt menedék, melyeknek története egészen a XI. századig nyúlik vissza. A turistaösvény elején, mintha egy ajtón lépnénk be, a hirtelen kezdődő erdő, mely az Óvár keleti hegyoldalát fedi be, pár lépés után elzárja mögöttünk a kilátást a Balatonra. Némi kacskaringózás után hamar elérjük úti célunkat, a remetebarlangokat. Annak ellenére, hogy az országban sok barlanglakás eredetét máig homály fedi, a tihanyi remetelakásokról annyit biztosan tudunk, hogy a XI. század környékén a keleti, ortodox kereszténység szerzetesei lakhatták először. A tihanyi remetelakások első csoportjához érve húszméteres sziklafal aljánál találjuk magunkat egy kis tisztáson, ahonnan a fák közül csodálatos kilátás nyílik a Balatonra. Buja futónövények hálóznak be mindent, mintha azok tartanák össze a súlyos köveket. Belépve az első barlanglakásba a földön összegyűlt avar elnyeli lépéseink zaját. A tágas nyílások világossá teszik a helyiségeket, de a meleget nem engedik be. Árad a hideg a sziklafalakból, melyek nem tűnnek túl otthonosnak. Az avatatlan szem buzgón fürkészi az emberi élet egykori nyomait, mégis nehezen talál rájuk. Egyik-másik fal szabálytalan alakú, a szobák mérete is véletlenszerű, de vannak egészen sima felületűek is. Mindez nagymértékben alátámasztja azt az elméletet, hogy alapvetően nem a szerzetesek vájhatták ki ezeket a lakásokat. Helyettük a természet már elvégezhette a munka nehezét, ők inkább csak a mindenképpen szükséges átalakításokat végezhették el rajtuk. Helyenként például nagyobb a szobák belmagassága, mint amekkora indokolt lenne (hogy mi számított szokásosnak, abban viszonyítási alapul a bükki és a budafoki épített barlanglakások szolgálhatnak). A cikk folytatását az Explorer Magazin 2009. júliusi számában olvashatják!
Relevant Content |
Keresés |