Út a Kékszalagig - A III. UNIQA Balaton Regatta szezonzáró futama

Több mint száz vitorlás rajtolt el szeptember első szombatján Balatonszemesen a nyílt amatőr vitorlásverseny-sorozat, a III. UNIQA Balaton Regatta szezonzáró futamán. A Magyarország legnagyobb ilyen jellegű sporteseményén az időjárás kegyes volt az indulókhoz, akik a nyár egyik legszelesebb vitorlás grand prix-jén mérhették össze tudásukat.

Eltérő tudású és tapasztalatú emberekből áll az UNIQA Balaton Regatta versenyzőközönsége. Az előző, balatonaligai fordulót például a Sponsor Wanted nevű tekintélyes méretű vitorlás nyerte, amely nem mellékesen a Kékszalagon idén az ötödik helyen futott be. A hajó mancsaftja effektíve inkább profi, mintsem amatőr, de Magyarországon nem igazán találunk olyan abszolút értelemben vett profit, aki a vitorlázásból él meg.

Az amatőrök sem elveszett emberek a tapasztalt kormányosok ellen

Ám a „majdnem” profik részvétele nem tántorítja el az olyan amatőröket, mint például Wéber Antal. A keszthelyi hajós szinte állandó résztvevője a futamoknak. A lánya után Zsó-nak keresztelt apró vitorlása nemcsak élénkpiros színével tűnik ki a mezőnyből, hanem azzal is, hogy mindig utolsóként kullog be a célba. „Soha nem merült még fel bennem. Én magammal versenyzem” – adott magabiztos választ Antal, amikor arról érdeklődtünk, hogy szeretne-e első lenni. Hozzáállása neki és sok más vitorlázónak segített, hogy fejlessze képességeit, ami magában foglalja a természet erőinek megzabolázását és a taktikai készséget egyaránt. Sáfián László, a Dolce Vita kapitánya szerint az, hogy az UNIQA Balaton Regattákon a kezdő versenyzők is a saját ütemükben fejlődhetnek és tanulhatnak az ügyesebbektől, egyértelműen hozzájárul, hogy a Kékszalagra évről évre több hajó nevez. Őket valahogy ki kell nevelni, és ebben úttörő szerepet tölt be az UNIQA Balaton Regatta. Sáfián Laci már csak tudja, hogyan kell ezt, hiszen eddig végig az élmezőnyben hajózott annak ellenére, hogy számos alkalommal „első hajósok” is segédkeztek neki. Ilyen volt például Kuttor Csaba, nemzetünk triatlonista olimpikonja, aki szerényen „tőkesúlyként” aposztrofálta a vitorláson betöltött szerepét a három hónappal ezelőtti, földvári regattán.

Dagadó vitorlák, kapaszkodó orkánkabátosok, túlfeszített árbocok

Kezdett kiderülni a szemesi kikötőben az égbolt, miközben a nevezési sátrat előző este megtépázó, orkán erejű szél is enyhülni látszott – a szezon egyik legideálisabb vitorlázóidejével kecsegtetve az indulókat. És valóban, a startnál eszeveszett sebességgel kerülgették a rajtvonalat a vitorlások. Az erős szélben ugyanis egy vitorlás vagy áll, vagy száguld. Így tulajdonképp repülőrajtot kell elképzelnünk – a hajók már majdnem a teljes sebességükkel hagyták el a rajtot jelző bójasort. Igen jó érzék kell a kiszámított időzítetéshez, hiszen korai rajt esetén újra meg kell kerülni a bójákat. Szerencsére ilyenre ezúttal nem volt példa, s pár perccel a start ellövését követően már a teljes mezőny kezdett szétválni a hajók technikailag predesztinált sebessége szerint. A hajók legénységei amennyire csak lehet, a fedélzet szélére kihajolva, kiülve, vagy akár hevederen kilógva súlyozták ellen a dagadó vitorlákat. A legénység mellett a hajók is a fizikai határukon szelték a habokat. A Macarella nevű, sötétkék szépség kötélzetét például annyira megfeszítették, hogy az árboca egy váratlan pillanatban kettétörve a fedélzetre zuhant.

Felszabadult kurjongatással ünnepelték az idei versenysorozat nyertes csapatait

Végül a kitűnő szél másfél órás szintidőre volt elég a legjobbak számára. A délután folyamán száradó kezeslábasok sokaságát lehetett látni a kikötőben pihenő hajókon, hiszen a tajtékzó magyar tenger hullámai egyetlen vitorlázót sem hagytak szárazon. Mégis mindegyikük sugárzó arccal tért vissza, adrenalintól túlfűtötten. Mindezt csak fokozta az esti díjkiosztó közeledte. A nevezési sátor estére átalakult közösségi helyiséggé. Ekkor már közel minden csapattag megalapozta a serlegek átvétele feletti örömét néhány korsó sörrel. Majd a nyertesek dobogóra hívásakor stílusos bevonuló zenék segítettek, hogy mindenki beazonosítsa, melyik hajó legénysége is kapja a díjat. Például a Sarah with Love boldog hajósai Sarah Connor azonos című dalára álltak fel a dobogóra – jogos örömmel, hiszen osztályuk első helyén végeztek összesítettben. Őket egy ponttal megelőzve, a Sáfián Laci kormányozta Dolce Vita nyerte a három vitorlásosztály abszolút listáját. Aztán nagy nehezen, de csak elfogytak a kiosztandó díjak – szerepel köztük a legtávolabbi kikötőből érkező hajónak odaítélt serleg is –, s a vitorláscsapatok éjszakába nyúló mulatozással búcsúztak az évadtól. Persze nem elhanyagolható, hogy a búcsú mellett új kapcsolatok is születnek ilyenkor. Az ősz szakállas tengeri medve, Dudu bácsi például fáradhatatlanul ostromolta aznap este a lányokat.

Az UNIQA Balaton Regatta históriája

A versenysorozatot a Balatoni Hajózási Zrt. indította útnak 2005-ben Aranysekli néven azzal a céllal, hogy felpezsdítsék a kikötői életet, és rendszeres versenyzési lehetőséget biztosítsanak a Balaton nyugati medencéjében az amatőr vitorlázók részére. A legelső futamon a keszthelyi kikötőből mindössze négy hajó futott ki, az érdeklődők száma azonban versenyről versenyre növekedett, és a 2009-es szezonban már átlag 100 hajó vett részt a 7 fordulós, és 2006-ban UNIQA Balaton Regattára átkeresztelt versenysorozaton. A rendezvény társszervezője 2006-tól kezdve a The Explorer Group International Kft., s azóta a verseny Magyarország legnagyobb nyílt, amatőr vitorlásverseny-sorozatává nőtte ki magát.