Napraforgóvirág voltam álmomban

Ahogyan Stephen Hawking új világokat nyitott az elmémben, úgy varázsolta el lánylelkemet Rózsa Sándor is, valamikor a nyolcvanas évek derekán. Korábban sosem hallottam olyan ízes magyar beszédet, és sosem láttam olyan helyre kis menyecskét, mint Piros, és olyan hátaslovat, sem mint Pejkó. Lám mi mindenre jó a tévé… A Szeged környéki betyárvilágot viszontlátni a maga valójában, kimondhatatlanul klassz érzés volt. Újraéltem azokat a régi tévénézôs és pudingevôs vasárnap délutánokat.

"Mán émmagam mög nem mondtam vón, hogy maga városon lakik. Olllyan peckesen ült a nyergön, hogy mán magát a jószágot irigyôtem mög he” – Ekképpen udvarolt a kovácsember a révbérpusztai lovasbázison, akinek a bókjára csak késôbb reagáltam, mert azon igyekeztem, hogy ezt a mondatot úgy jegyezzem le, ahogyan az elhangzott. Ez a beszéd szinte zene volt füleimnek. Egyrészt, mert vidéken az emberek azt mondják amit, és ahogy gondolnak, nem pózolnak, és nem játszanak szerepeket, másrészt ez a délvidéki akcentus mindig megmosolyogtat. Ellenben a patkó, amit magamtól kovácsoltam igencsak ügyetlenre sikeredett.

Igaz, a Tisza már nem szôke, de az Alföldön ugyanúgy viszi a homokot a szél, mint évszázadokkal ezelôtt, a parasztházakat pedig ki tudja, hányszor meszelték már újra az új tulajdonosok. A Virág Tanya döngölt padlóján sem kell már vizesnyolcasokat rajzolni a locsolóból, mert deszkával borították be. De Oliver és Daniela minden ízében megtartotta a ház eredeti arcát, néhány komfortos kiegészítéssel. Ôk is, mint sokan mások Csongrád megyében a falusi vendéglátást mûvelik.

Falusi vendéglátást az elôírások szerint városban, illetve kiemelt gyógy- és üdülôövezetben nem folytathatnak a szállásadók. Elôfordul azonban, hogy a faluból város lesz, és az addigi falusi vendéglátók egyik napról a másikra átminôsülnek ún. fizetô-vendéglátóknak pedig a szállás ugyanaz marad. A vendégházak, tanyák, és fogadók minôsítése a nagy szállodákhoz hasonlóan több fokozatú. A minôséget azonban nem csillagban, hanem napraforgóban mérik.

A cikk folytatását az Explorer Magazin 2005. júliusi számában olvashatják!