Ma 2024. 11. 24., Emma napja van |
Utazz el! Éld át! Írd meg!EXPLORERS WANTED! Keressük a világ legbátrabb utazóit, legvadabb fotóit / videóit, legvagányabb bloggereit. Jelentkezni az info@explorergroup.hu e-mail címen lehet. A felfedezők köztünk vannak! |
Ásatások az Alföld tetejénSolt, Tételhegy
2009-03-30 | Utoljára módosítva: 2009-04-10 12:47:50
Szerz(ők): Szentpéteri József | Fotós(ok): Dénes Fanni, Hapák József, Holl Balázs, Jászai Balázs, Kiss Béla, László János, Szentpéteri József A Bács-Kiskun megyei Tételhegy Solt határának keleti részén fekszik, a Duna medrétől légvonalban mintegy hét kilométerre a dunaföldvári és a bölcskei átkelőhelyek közelében. A megközelítőleg 100 hektárnyi nagyságú, ovális terület legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága 114 méter, ezzel 17 méterre emelkedik ki az ártérből. Természeti képződmény, melyet a folyó a mederváltásai során nem hordott el. Nem csak geológiai értelemben tanúhegy, de tanúskodik a környéken megtelepült emberek ma már elveszettnek hitt történelméről is. A XX. századi magyar régészet meghatározó személyisége, Bóna István akadémikus véleménye szerint ez a domb alkalmas helyszín lehetett a Kárpát-medencében a VI. század közepétől a IX. század elejéig fennállt avar birodalom oly sokat emlegetett, de máig föl nem fedezett központja, a híres-nevezetes ring (Regia Avarorum Hring) számára. A térképvázlatot, amely a kutatás kiindulópontjául szolgált, felesége, B. Horváth Jolán vetette papírra 1998. január 15-én. Pontosan ezt a véleményt fogalmazta meg Trogmayer Ottó, a Szegedi Tudományegyetem nyugállományba vonult iskolateremtő régészprofesszora is, akinek közismert érdeme az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark létrehozása és a Feszty-körkép ottani bemutatása. A tételhegyi terepszemlék kezdetével azonos évben megjelent könyvében az avar fejedelem, a kagán szállását a mai Dunatetétlen környékére lokalizálta, ahol „az országúttól keletre hatalmas, ezen a területen egyedülálló, elhúzódó kiemelkedés vonzza a tekintetünket”, amely nem más, mint az Alföld teteje. A cikk folytatását a The Explorer Magazin 2009. áprilisi számában olvashatják!
Relevant Content |
Keresés |