Őrség

Már honfoglaló õseink is telepítettek ide õrállókat, hogy védjék, õrizzék az ország nyugati kapuját. Errõl kapta nevét ez a változatos, erdõkkel, ligetekkel, mezõkkel, a tájba harmonikusan illeszkedõ falvakkal tarkított, természeti ritkaságokat, néprajzi értékeket rejtõ és sokak által még mindig igen kevéssé ismert vidék: az Õrség.

Az õszi nap éppen átsüt a terasz teteje alatt, és kellemesen melegít. Már nincs akkora ereje, hogy elbágyasszon, én mégis álmosan üldögélek az elfogyasztott bõséges ebéd maradványai fölött. Nem csoda, hogy alhatnékom van, hiszen annyit ettem, hogy szinte moccanni sem bírok. Fele ennyi is bõven elég lett volna, de Zsuzsi néni dödölléje olyan finom, hogy egyszerûen nem lehet abbahagyni. Az ember addig eszi, amíg bírja, pontosabban ameddig van a tányéron. Zsuzsi néni kedélyes asszonyság. Szemmel láthatóan elégedett az étvágyunkkal, de azért biztat bennünket, hogy együnk még. Bizony nem mindig volt ilyen gazdagon terített asztala. Mint szinte mindenki ezen a vidéken, Zsuzsi néni is egészen fiatal korától fogva azzal töltötte élete legnagyobb részét, hogy keményen dolgozott. Sokszor a betevõ falatért kellett napi tizennégy–tizenhat órát robotolni, majd elvinni a gyapjút, vagy a szegényes termést a 16 km-re lévõ szentgotthárdi piacra, majd onnan hazajönni, s mindezt gyalog, mert tömegközlekedés akkoriban még nem volt, s szekérre, igás állatra csak a gazdagabbaknak tellett. A kemény munka és a sok nélkülözés végül meghozta a maga gyümölcsét, és Zsuzsi néni, aki vidám természetét, jó kedélyét, kedves, szeretetreméltó egyéniségét szerencsére töretlenül megõrizte, büszkén üldögélhet szalafõi háza teraszán, az Õrség szívében.

Õrség. Kies dombvidéki táj az ország nyugati csücskében, amely az Alpokról lefutó folyók kavicsos hordalékából épült föl. A nagy kiterjedésû erdõségeket kisebb-nagyobb vízfolyások szelik át, ligetek és vadvirágos legelõk tarkítják a tájat. A természeti körülmények nem tették lehetõvé nagyszámú lakosság megtelepedését, ennek ellenére az egyik legrégebbi idõk óta magyarlakta terület ez, s az apró falvakban élõk többé-kevésbé megvalósították a természettel való harmonikus együttélést, amelynek köszönhetõen az Õrség természeti és kulturális értékei máig fönnmaradtak. Ezen értékeket hivatott védeni a 2002-ben, csaknem 44 000 hektáron létrehozott Õrségi Nemzeti Park, amely az Õrségen kívül a Vend vidék és a Rába szabályozatlan felsõ völgyszakaszát is magában foglalja, s 44 település tartozik hozzá.

A cikk folytatását az Explorer Magazin 2006. januári számában olvashatják!