2005. júliusában vágtam neki – nem tévedés – a Gross Venediger megmászásának. A tervünk az volt, hogy a reggeli, pécsi indulás után délutánra megérkezünk a hegy lábához, és még sötétedés elõtt elérjük az elsõ menedékházat.

Mit kereshet 40 jármû – többségében terepjárók – a farkasordító hidegben, karácsony másnapján, félezer kíváncsiskodó tekintetétõl övezve, a Felvonulási téren? Természetesen Afrikába indulnak. Közel egyéves szervezõmunkát követõen 2005. december 26-án elrajtolt az I. Budapest–Bamako Rally mezõnye.

CÁPA. Ez a négybetûs szó az emberek többségébõl rettegést vált ki. Vannak viszont néhányan, akik izgatottan várják, hogy újra és újra átéljék azt a semmihez sem fogható érzést, amikor a nagy ragadozók lomhán körülússzák õket.

Ködös, hûvös minden. Ezernyi hang, növények illata vesz körül. Letört ágak, frissen taposott ösvény jelzi, merre menjünk. Alig tudunk haladni a meredek oldalon, lábunk minduntalan megcsúszik, a növények szárába kapaszkodva tartjuk meg magunkat.

A Galápagos-szigeteket véletlenül fedezte fel 1535-ben Fray Tomas de Berlenga, Panama püspöke, aki a spanyol király megbízásából Peruba igyekezett.

Egy nap késéssel indulunk Quitóból az óceánparti kis halásztelepülések felé, mert Robby Delgado terepjáróját szervizbe kellett adni. Fékhiba. Robby, aki az ecuadori partnerem a dél-amerikai expedíciósorozatomon, éppen most közölte velem, hogy vezetni is én fogok.

Valamiféle, számomra érthetetlen, monoton kántálásra ébredek. Félig-meddig kinyitom a szemem, de még túl sötét van, hogy lássak is valamit. A tagjaim nem akarnak engedelmeskedni a felkelésnél, olyan, mintha nem lennék beolajozva, nem is tudom, hol vagyok.

Hogyan tanulja meg egy árván maradt orángután kölyök az embertől, mit kell tennie az életbemaradásért a borneói őserdőben?

A szeretett nej egy kórházablakot kapott ajándékba a születésnapjára Banguban, Kongó egy eldugott falucskájában.

Csak néhány utas lézeng a hajón. A szél kikötő- és osztrigaszagot kerget a fedélzeten és arcomba hordja az egykedvűen zúgó motor fekete olajfüstjét. A túlsó parton a Szabadság-szobor körvonalait látni, a mellette lévő szigeten vörösesbarnás épületek erdeje rajzolódik ki.